Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina tendő labor érdekében.239 A háború végén, az 1918/19. tanév II. félévére Kármán Tódort meg is bízták a Műegyetemen az aerodinamika tantárgy előadásával, azonban a szakterület fejlesztése csak az 1920-as évek második felétől indulhatott meg.240 A műegyetemi oktatók és hallgatók közvetlenül a frontokon is hasznosították műszaki tudásukat a harctéri szolgálat közben, ezekről egy korábbi fejezetben már esett szó. Kiemelkedik köztük a már említett Zemplén Győző, aki olaszországi frontszolgálata idején megfigyeléseivel és kísérleteivel megállapított egy eljárást, amellyel az ellenséges ütegek helye az ütegek hangjának három helyen való megfigyelésével megállapítható. Ezt a katonai hangbemérő módszert róla nevezték el. Zemplén hősi halála után az érdemeit felsoroló emlékbeszéd szerint, amikor a magyar csapatok betörtek Észak-Olaszországba, az ágyúállásokat nagyrészt ott találták meg, ahová azokat Zemplén Győző saját térképén, megfigyelései alapján berajzolta.241 Szintén j elentős tudományos tevékenységet fejtett ki Putnoky László, az Elektrokémiai Tanszék 1913-ban kinevezett tanársegédje, aki - Zemplénhez hasonlóan szintén az elsők között bevonulva - a harctéri tevékenység mellett 1916 tavaszán gáztámadások elleni védekezési kísérleteket 239 A Magyar Repülőgépgyár Rt., a Magyar Általános Gépgyár Rt. és a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt 1917 tavaszán intézett közös beadványt az intézet felállítása és a nevezett gyárak ezt támogató anyagi felajánlása ügyében (a dokumentum sem a BME Levéltárban, sem az MNL OL-ban nem maradt fenn). 240BMEL VIII. 3/b. RT 1919. március 25. 1. napirendi pont. A szuperszonikus repülés atyjaként ismert Kármán Tódor (1881-1963) gépészmérnök, fizikus az első világháború idején a repülésfejlesztési kísérleteket végző bécsi Aerodinamikai Laborban töltötte hadi szolgálatát. Az 1902-ben a Műegyetemen végzett tudós végül nem kezdhette meg az óratartást Alma Materében, mivel a Tanácsköztársaság létrejöttekor a Közoktatási Népbiztosság helyettes vezetője lett. 1926-ban jelentős társadalmi akció kezdődött annak érdekében, hogy a Műegyetemen alakítsanak meg egy repüléssel foglalkozó tanszéket (a katonai repülés fejlesztését a trianoni békeszerződés megtiltotta). Az 1930-as évek elején fontos változások történtek a műegyetemi oktatásban, amelynek egyik elemeként „Aerotechnika” címmel egy kötelező tantárgyat vezettek be, az előadásokat Melczer Tibor tartotta. A minisztérium az aerotechnikai tanszék létesítésének, valamint működésének költségeit az akkori súlyos gazdasági helyzet ellenére is biztosította. Az 1934-ben létrejött tanszéken elindult fejlesztések eredményeként a Műegyetemen kialakult a repülőmérnöki képzés műszaki, infrastrukturális és humán háttere. (http://Avww.vrht.bme.hu/hu/tanszekrol/tanszek-tortenete.html. a letöltés ideje: 2017. szeptember 2.). 241A megemlékező beszédet Söpkéz Sándor prodékán tartotta (1916/17. tanévi Beszédek, 31-44). Zemplén hadiszolgálatáról részletesebben ld. a hősi halottakról szóló alfejezetet. 98
