Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban kezdett a 71. gyalogezred lövészárkaiban. A második hadsereg-parancsnokság műszaki karához vezényelve egy gázkísérleti állomás vezetője lett, emellett a lembergi műegyetemen és katonai kórházak laboratóriumaiban is végzett kísérleteket. 1916 decemberében a hadügyminisztérium gyárcsoportjának klór-alosztályához vezényelték, ahol katonai műszaki szolgálati körébe tartozott többek között a Monarchia összes konyhasó elektrolitikus gyártelepeinek fejlesztése.242 Az itth on lévőkre maradt a „kultúrái munka” továbbvitele, főként miután nyilvánvalóvá vált, hogy hosszabb háborúra kell számítani: „Nekünk itthonmaradottaknak pedig osztályrészül jutott, hogy ernyedetlen szorgalommal előteremtsük mindazt, ami hőseink küzdelmes harczát sikeressé teszi, és hogy kellő előrelátással mindent előkészítsünk arra a szebb jövőre is, mely a súlyos sebet gyógyítani, a veszteségek helyén haladást és megizmosodást megteremteni képes.”243 A Műegyetem itthon maradt oktatói háborús ismeretterjesztő előadásokkal, szakcikkekkel, tudományos publikációkkal és legfőképpen szakértői tevékenységgel járultak hozzá egyes tudományágak eredményeinek megismertetéséhez, illetve a háborúval közvetlenül összefüggő feladatok elvégzéséhez.244 Az 1914/15-1918/19. tanévekről kiadott egyetemi évkönyvekből jól nyomon követhető az oktatók „bejelentett irodalmi és egyéb szakszerű működése”, azaz az adott tanév publiká-242BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1918. július 5-i ülés, 161. napirendi pont. A forrás egyébként a Szervetlen (akkori szóhasználattal Anorganikus) Kémiai Tanszék vezetésére szóló kiírásra érkezett pályázatokat tárgyalja, amelynek eredményeképpen az egyetemi tanács Putnokyt javasolta - fiatal korára tekintettel (1888-ban született) nyilvános rendkívüli tanári minőségben - a tanszék élére kinevezni. A kinevezés 1918 őszén meg is történt, majd a közoktatásügyi népbiztos 1919. április 4-én kelt 73-355-1919/IV. számú leiratával, amelyet az 1919. április 8-i rektori tanácson ismertettek, eltiltotta tanári munkáj ától, és mind tanszékvezetői, mind oktatói tevékenységére helyettesítőket jelölt ki. A Tanácsköztársaság bukását követően Putnokyt visszahelyezték jogaiba. 2431915/16. tanévi Beszédek 6. 244A Műegyetem előadótermeiben tartottak háborús ismeretterjesztő előadásokat a szénről, a lövő- és robbantószerekről vagy a búvárhajók működéséről, ám erről főként csak sajtóemlítések lelhetők fel. A felsőoktatási értelmiség szerepéről a Budapesti Tudományegyetemen is hasonlóan vélekedtek: „[...] ilyen nagy időkben a közvélemény méltán elvárja a tudomány férfiaitól, hogy tudásuk s kutatásaik fáklyájával megvilágítsák a világot megrendítő nagy események mélyebb okait, történelmi hátterét, a jelen s a jövő függő kérdéseit és feladatait. Egyetemünk se maradhat távol a háborúhoz fűződő nagy kérdésektől. Mi tudósok nem akarunk elszigetelt olympusi magaslatokon maradni, hanem nemzetünkkel összeforrva, tudományunkkal éltetni és hatni, az eleven nemzeti élet munkásai akarunk lenni." (Háborús előadások a M. kir. budapesti Tudományegyetemen, Bp., Franklin Társulat, 1915,3.). Az értelmiség háborúképével és az értelmiségi felelősség kérdésével kapcsolatban Id. TURBUCZ 2016, illetve BALÁZS 2015,2016. 99
