Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban A MAFC számára érzékeny veszteséget jelentettek hősi halált halt sportolói, több szakosztály esetében jelentősen visszavetette az addig elért sporteredményeket (a háború előtti utolsó, 1912-es stockholmi olimpián öten képviselték a MAFC-ot, ezt a számot csak az 1948-as londoni olimpián sikerült újra elérni, illetve meghaladni). Ugyanakkor a sportegyesület 1915-1917 között még így is évente 100 tagja számára tudott alkalmat biztosítani a vívásra és birkózásra, a vívó szakosztály pedig 1919-ben közel 200 tagot számlált.217 A csökkent működés ellenére mégis állami adósságkezelésre szorultak, főként mivel még a háború előtt elkezdődött a - végül csak jóval később megvalósult - Bertalan Lajos utcai szabadtéri sporttelep, illetve a központi épület alagsorában kialakítandó beltéri gyakorlóhelyiségek létesítésének nagyszabású tervezése.218 A MEC működése is szinte kizárólag arra irányult, hogy a harctérről időnként hazatérő tagjai összejövetelére alkalmat biztosítson, a korlátozott működés mellett megtakarítható összeggel pedig a Technikus Ebédet támogatta (130 tagjából 15-en tűntek el, haltak hősi halált).219 A szegény, rokkant és katonadiákok érdekében szélesebb ifjúsági összefogás is kibontakozni készült: az Intellektuális Pályák Ifjúságának Országos Szövetségéhez 1917 októberében számos egyesület csatlakozott, hogy egy, a „mindenféle főiskola ifjúság gazdasági érdekeinek védelmére” megalakulandó országos szervezetbe tömörüljenek (Galilei Kör, Márciusi Kör, Evangéliumi Keresztyén Diákegyesület, Ügyvédjelöltek és Ügyvédhelyettesek Országos Szövetsége, Bölcsészet-hallgatók Segítő Egyesülete, Kereskedelmi Tanárjelöltek Egyesülete, Makabbea, Feministák Egyesülete, Képzőművészeti Főiskola Ifjúsági Egyesülete, Iparművészek Csoportja, Diáklakásügyi Bizottság, Magyar és Orosz Internált Főiskolai Hallgatók Segítő Bizottsága - feltűnő a műegyetemi egyesületek hiánya, amely jelzi a hallgatói mozgalmak politikai megosztottságát).220 * Napot a rokkant katonák javára szervezték 1915. május 1-jén, amikor a csatlakozók egynapi dohányköltségüket áldozhatták adományokra. Ehhez az akcióhoz a Műegyetem ifjúsági egyesületei közül a Segélyegylet és az énekkar is csatlakoztak. Az alapról Id. KABA2017. 217 NEMESDARÓCZI26-27. 218 MNL OL K 500,125. doboz 1917-7-16716,90021/1917. sz. Az egyesületnek az 1910-es évek elején a Zielinski Szilárd tanárelnök által konszolidált anyagi helyzete a - műegyetemi sport fejlődését egyébként elősegítő - hazai és külföldi versenyek részvételi díjai, valamint a megfelelő edzőszemélyzet fizetése miatt is megroppant. 219 ZELOVICH 295. 220Az IPIOS 1917-ben jött létre azzal a céllal, hogy minden, szellemi munkát végezni készülő fiatalt összefogjanak. Elnöke Deme László református lelkész, a Evangéliumi Keresztyén Diákegyesület titkára volt. A szövetség 1918 tavaszáig működött, a Galilei 91
