Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina A Szövetség beszerzési központ létesítését és olcsó ruhák közvetítését határozta meg első tennivalóként, az addig elért eredmények után (orosz internáltak elhelyezése magyar egyetemeken, olcsó cipők szétosztása),221 Az 1918 őszén zajló politikai események sem hagyták érintetlenül a Műegyetemet, miközben az étkezéssel és lakhatással összefüggő problémákat tovább súlyosbította az 1918 nyarán már Magyarországon is megjelenő spanyolnátha járvány is. A betegség miatt időlegesen nem tartottak órákat (a rajztermeket ugyanakkor használhatták a katonahallgatók), ám a Rektori Tanács úgy foglalt állást, hogy nem kedvező a huzamosabb ideig tartó bezárás, mivel így a hallgatók, „ahelyett, hogy a tantermekben dolgoznak, másutt töltik az idejüket”, illetve fennáll a veszélye annak is, hogy a szabadságon lévő katonahallgatókat bevonultatják (a fővárosban ekkor a korábbinál körülbelül 20 ezerrel több katona tartózkodott).222 A megbetegedések miatt 1918. október 21-én tüntetés is zajlott az egyetemen, ahol a hallgatók az intézmény bezárását követelték a rektortól. Korabeli sajtóbeszámolók szerint „botrányos jelenetek folytak le a Műegyetem aulájában,”223 A campus falai közé is begyűrűző, sodró lendületű események zaj lottak a fővárosban. Október 24-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amely 12 pontos kiáltványában többek között a háború azonnali beszüntetését követelte, Október 25-én a hadsereg közlegényeiből, altisztjeiből, tar talékos és Oroszországból hazatért tisztjeiből megalakult a Katonatanács azzal a céllal, hogy a haderőt forradalmi hadsereggé alakítsa. A budapesti testületnek 10 műegyetemi katonahallgató is tagja volt.224 A testület diák-Kör részéről egy műegyetemi diákot, Forbát Alfréd építészmérnök hallgatót delegálták a Szövetség elnökségébe (FORBÁT 831.). 221A szegény, a rokkant és katonadiákokért. Világ, 1917. október 23.9. A hallgatói beszerzések elősegítésére végül 1920-ban, más világnézet mentén szerveződő egyesületek összefogásával alakult meg a Keresztény Főiskolai Hallgatók Centrum Fogyasztási Szövetkezete, amely a Műegyetemen többek között tejivót, valamint cipészt- és borbélyműhelyt is működtetett. A Műegyetemi Segélyegylet pedig tan- és rajzszerkereskedést létesített a központi épületben. 222BMEL VIII. 3/b. 8, k. RT 1918. október 21-i ülés, 4. napirendi pont. 223 A hallgatók sorra járták az előadótermeket is, ahol csatlakozásra szólították fel társaikat. Hermann Miksa, a gépészmérnöki kar dékánja a katonahallgatók kívánságára - a tüntetés ellenére is - folytatni akarta előadását, de erre olyan lárma tört ki, hogy végül abba kellett hagynia a tanítást. A hallgatók küldöttsége a rektor elé, aki azonban kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a főiskolák bezárását. Mialatt a küldöttség a rektornál tanácskozott, Kürschák József prorektor a tüntetők közül „hajánál fogva berántott egy hallgatót a közeli tanári szobába, ahol igazoltatta az illetőt. Ez az eset még jobban fölizgatta a hallgatóságot, amely tiltakozott az eljárás ellen.” (Tüntetés a Műegyetemen. Pesti Hírlap, 1918. október 22.8.). 224BMEL VIII. 3/b. RT 1918. december 3-i ülés, 7. napirendi pont 92
