Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina zott 21,7%-hoz képest 1915-re megduplázódott a zsidó hallgatók aránya, a vegyészeknél 22,8%-ról 57,5%-ra ugrott meg ugyanezen tanév alatt,193 A háború vége és az 1920-as numerus clausus törvény közötti átlagos arány 24%, illetve 36%-ra tehető e két karon. Az ösztöndíjak mellett a tandíjmentesség biztosítása jelenthetett további megoldást (mindkét támogatási formára vonatkozó statisztikákat az 5,11, függelék közli). A tandíjkedvezményeket elbíráló testületek általában lejjebb szállították a tanulmányi eredmény alapján adott tandíjmentesség feltételeit, csak az ezer koronánál magasabb ösztöndíj zártaki a tandíjmentességet, Ennek következtében az elengedett tandíjak összege például az 1914/15. tanév második félévében hasonlóan alakult, mint a megelőzőben, bár a hallgatók és így a kérvényeket beadók létszáma addigra jelentősen csökkent. „Ez az eljárás annál is jelentőségesebb [sic!], mert az elengedett tandíjak összege a tanárokat terheli”: az említett félévben 4-500 korona lett volna az egyetemi költségvetésbe befolyó tandíj akból az egyetemi tanárokra jutó ún. tandíj osztalék összege, amiről ők gyakorlatilag lemondtak,194 Ráadásul a Műegyetem - más intézményekhez hasonlóan - azoknak a rendes és rendkívüli hallgatóknak a már befizetett tandíjait, akik időközben hadbavonultak, visszafizette.195 Az első háborús tanévben a tan- és laboratóriumi díjak elengedése címén összesen mintegy 30 ezer korona összeget tudtak kifizetni a szegénysorsú érdemes hallgatóknak. A hadból visszatérő hallgatók számára elengedett tandíjak kérdésében pedig az egyetem arra az álláspontra helyezkedett, hogy a - szintén a Felsőoktatásügyi Egyesület által javasolt - tandíjmentességnek a tanulmányi előmeneteltől független megadásához csak akkor járulhat hozzá, ha ezt más intézményekben is általánossá teszik, illetve amennyiben ilyen feltételekkel (csupán a rászorultság igazolásával) csak egy éven át adható meg.196 A hallgatók anyagi támogatásának további formája a pénzbeli segély volt, amelyre nemcsak a hadból visszatérőknek volt szüksége, hanem az itthon maradottaknak is, akik között egyébként viszonylag magas volt a magukat részben vagy egészben eltartó hallgatók száma.197 Ám a hallgatói 193 Múlt és Jövő, 1918. márciusi szám, 117. Az adatok a hallgatói törzskönyvek alapján kerültek összesítésre, idézte LIGETI. 194 MNL OL K 500,125. doboz, 1917-7-16556,33740/1915. sz. 195 BMEL VIII. 3/b. 6. k. RT 1915. október 9-i ülés, 24. napirendi pont 196 Az ilyen módon elengedett tandíj összegét az egyetem az államkincstárnak beszolgáltatandó tandíjösszegből levonandónak gondolta (MNL OL K 500, 39, doboz, 89.857/1917. sz.) 197 A Galilei Kör által még a háború előtt végzett felmérés szerint a megkérdezett 800 84
