Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina tusztárcánál elfogadásra váró új szervezeti szabályzatból eredő tervezett költségeket is tartalmazta. Ehhez képest a háború kitörése után, a hadba vonulás következtében jelentősen csökkent a hallgatói létszám és az ezzel összefüggő személyi, dologi és egyéb kiadásokban is megtakarítás jelentkezett (főként, hogy a takarékoskodás is kötelező volt). Ez természetesen csupán papíron mutatott jól, és nem is volt igaz, hiszen a másik oldalon álltak a kötelező előléptetésekből adódó költségek, a háború következtében „elkerülhetetlen sociális és humanisztikus követelmények” és az is világos volt, hogy a hallgatói létszám csökkenése ideiglenes. A fenntartási költségek tanévenkénti alakulása jól mutatja mindezeket a folyamatokat (ld. 5.10. függelék). Érzékeny kérdés volt továbbá a költségvetés egyik lé nyeges elemét képező tétel is, miszerint a félévenként befolyt tandíjakból mennyi illeti meg a kincstárat, illetve mennyi osztható fel az egyetem vezetése és oktatói között. A több éven át húzódó vita után végül olyan megállapodás született, amely alapján a mindenkor befolyt tandíjak összegének 90,95%-a ment a kincstárba, 6,9%-a maradt rektori, 2,15%-a pedig quaestori tiszteletdíj.160 A legátgondoltabb költségvetési tervezés sem tudta követni a háborús gazdaságban történteket: az alapvető élelmiszerárak 1914. október végére körülbelül 15%-kal emelkedtek, 1915 végére azonban már 130%-kal. Az ellátás biztonságát megőrzendő, a kormány - a kialakuló hadigazdaság érdekeinek megfelelően - különböző lépéseket tett az ellátás biztosítása érdekében, elsősorban a készletek és az elosztás szabályozásával.161 A mű160 Jankovich Béla kultuszminiszter az 1915/16. tanév II. félévére megengedte, hogy az abban a félvben befolyt közel 38 ezer korona tandíjból a rektor 2700, a quaestor pedig 1000 koronás tiszteletdíjat kapjon. A rektori összeg is csak úgy maradhatott ennyi, hogy tekintetbe vették fokozott feladatit, illetve a személyes anyagi áldozatvállásást is (pl. műegyetemi szociálisintézmények anyagai segítése). A VKM azonban 1917-ben már úgy rendelkezett, hogy amennyiben a tandíj összege kevesebb, mint 44 500 korona, az teljes egészében a kincstárat illesse meg, míg a rektor, a quaestor és az egyéb meghatározott oktatószemélyzet (pl. magántanárok) ne kapjanak belőle tiszteletdíjat (MNL OL K 500,124. doboz, 1917-7-7521,79.217/1917. sz.). 161A háború esetére a kivételes intézkedésekről rendelkező 1912. évi LXIII. te., illetve a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. te. felhatalmazta a kormányt a gazdasági életbe való adminisztratív beavatkozásra. A háború idején elfogadott újabb szabályozások (pl. a 4207/1915.M.E.sz. rendelet) pedig lehetővé tették az árukészletek 1915-től minden készletre kiterjedő kötelező bejelentését és beszolgáltatását, a készletek zár alá vételét, majd a hatósági üzletek létrehozását. 1914 végétől többféle központ és bizottság végezte a gabonafélék, élelmiszerek, tüzelőanyag beszerzését és elosztását, 1917-ben pedig létrejött a Közélelmezési Hivatal és Tanács. 1915 tavaszán a lisztjegy-rendszeresítéssel megindult az élelmiszerjegyek bevezetése. Még abban az évben bevezették a kenyérjegyet, valamint elrendelték a húsfogyasztás korláto74
