Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
A Műegyetem az első világháborúban egyetemi polgárok közül főként a segédtanerők és az alkalmazottak családjait érintették súlyosan ezek a nehézségek, mivel folyamatosan romlott a pénz, a fix alkalmazotti és tisztviselői fizetések értékcsökkenését pedig a háborús segélyek sem tudták ellensúlyozni.162 Az elesett vagy munkaképtelenné vált katonák hiányzó jövedelmének pótlását, a fenntartó nélkül maradt családok megsegítését az állami hadigondozás biztosította, erre a célra 1914-ben megalakult az Országos Hadisegély Bizottság (1917-től Országos Hadigondozó Hivatal). Az ellátási összegek azonban túl alacsonyak voltak, így már 1914-ben elkezdtek adakozást szervezni a Műegyetemről hadbavonultak hozzátartozói számára, amelyhez a tanári, segédtanerői és a tisztviselői kar a háború tartamára fizetésszerű illetményeinek 2%át ajánlotta fel.163 Ugyanakkor a hadi állapotra tekintettel az Egyetemi Tanácsnak el kellett utasítania a fizetési előlegre irányuló kéréseket, bár a romló életszínvonal miatt 1917 tavaszára már egymást érték a fizetési előlegek utalványozásával, illetve a háborús segélyek folyósításával kapcsolazását is, 1917 tavaszán pedig 20%-kal csökkentették a kenyérfejadagokat. 1917 őszétől utalványra lehetett venni a kokszot és brikettet, 1918-tól pedig a ruhát és cipőt is (Magyarország az első világháborúban - Lexikon A-Zs 315., HAJDU-POLLMANN 205-207, VÖLGYESI 37-41.). Ugyanakkor például az 1916-ban elrendelt hadifémgyűjtési akció a Műegyetemet kevéssé érintette, a hadikórház gyógykezelési célú vörösréz víztartóit például felmentették a beszolgáltatás alól (BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. november 16-i ülés, 61. napirendi pont). 162 Az alkalmazottak havi 10 koronás hadisegélyt, valamint évi 450 koronás háborús segélyt kaptak. A Műegyetem egyik első hősi halottja Szigeti Ferenc laboráns özvegye 1914. december 1-jétől kezdődően 528 koronát kapott özvegyi nyugdíjként (BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. november 16-i ülés, 113. napirendi pont). Összehasonlításul: amíg 1914 telén fél korona volt 1 kg liszt, addig 1917 telén már másfél, 1 kg sertéshús ára ugyanezekben az időpontokban közel 3 koronáról majdnem 11 koronára növekedett, a cukor kilója egy koronáról két és félszeresére (GÁL 3., 8.). 1918 októberében 1 kg cukor 3,60 koronába, 1 liter tej 1,81 koronába, 1 kg disznózsír 16 koronába került (KARIKA 2020). Az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról egyébként az 1912. évi LXV. törvénycikk rendelkezett. A közszolgálati alkalmazottak újabb háborús segélyéről szóló 1916. évi XXV. törvény VKM végrehajtási utasítása pedig a helyettesítőkre (tehát nem a kinevezett tisztviselőkre) vonatkozóan is kiterjesztette a 450 koronás háborús segélyt. 163 Az egyetemi oktatók és tisztviselők juttatása ekkor a következőkből állhatott: fizetés, lakpénz, ruhailletmény, családi pótlék (az 1912. évi XXXV. te. volt az első rendelkezés, amely családi pótlékot biztosított, de csak az állami, vármegyei és az államvasúti alkalmazottak számára), illetve tiszteletdíj, napidíj, helyettesítési díj, valamint jutalmak, segélyek. A fizetést fizetési osztály szerint számították, valamint járt mellé személyi pótlék, illetve korpótlék. A tisztviselők átlagos reálbére 1916 végére az 1914-es 50%-ára esett, a háború végén pedig már csak 33%-a volt a háború előttinek (BIHARI 2008,96.). 75
