Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
A Műegyetem az első világháborúban Zichy János kultuszminiszter is ezt támogató értelemben nyilatkozott, sőt az azévi költségvetésben 50 ezer korona hitelt engedélyezett az új egyetemek és kifejezetten a második műegyetem előkészítő munkáira, a város év végén bizottságot hívott, életre az egyetemalapítás előkészítésére, majd 1912 őszén szakértői vélemény készítésével bízta meg Zelovich Kornél műegyetemi professzort. A kétéves munkával készített átfogó emlékirat éppen egy nappal a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet után készült el.261 A tanulmány elemezte a magyar oktatásügy térképét, Temesvár szerepét (az egyébként vasútépítő mérnök Zelovich az egyik legfőbb érvként a város nemcsak vasúti, de közúti és vízi közlekedési, és így kereskedelmi csomópontjellegét hangsúlyozta), emellett a tervezett hallgatói létszám megadásakor egy olyan friss bécsi tanulmányra hivatkozott, amely az oktatás eredményessége szempontjából vizsgálta és állapította meg az optimális hallgatói létszámot a műegyetemeken.262 Ezzel párhuzamosan Selmecbányán is megnövekedett az ügy érdekében kifejtett erőfeszítés: a város és a főiskola hallgatósága 1912 nyarán szintén felirattal fordultak a kultusztárcához (ezeket a Műegyetem is megkapta, ám ad acta tette), amelynek tárgya a főiskola egyenjogúsítása volt.263 Az első világháború kitörését követően az új műegyetem(ek) létesítése már katonai szempontból is fontossá vált, az 1916/17. tanév rektori évnyitó beszédének is ez volt a legfőbb tartalma, üzenete. A Műegyetemen létrehozott; eseti bizottság „a háború okozta bajok orvoslását célzó nemzeti tevékenység sorába” áLlítandónak minősítette az új műszaki egyetem ki és gépészmérnöki szakosztályok létrehozásában mindenképpen gondolkodtak. Emellett az 1872-ben megalapított kolozsvári egyetemen létrehozandó műszaki fakultás terve is felmerült (itt volt még természettudományi kar az országban, a Budapesti Tudományegyetemen a természettudományos tárgyak oktatása a Bölcsészettudományi Kar keretében történt), ám azt a teljes és önálló műegyetemre törekvés miatt hamar elvetették (MMÉEK 1911. évi 51. sz. 661-662.). Maga Temesvár pedig már 1907-ben benyújtotta a második műegyetem helyszínének elnyerését célzó feliratát Apponyi Albert kultuszminiszternek, az ország többi városát megelőzve. 261 ZELOVICH Kornél: Emlékirat a Temesvárott felállítandó Műegyetem tárgyában. Temesvár, 1914. június 29, részletes ismertetését Id. BATALKA 2019. 262 Hans von JÜPTNER: Zur Ausgestaltung unserer technischen Hochschulen. Wien, 1912. Zelovich végül 2000 főben maximálta a temesvári hallgatói létszámot, miközben a hazai várható mérnökszükségletet is meghatározta: 5000 lakosonként 1 fő műegyetemi hallgatóra és a gazdasági élet remélt alakulása esetére becsülve, a várható összhallgatóság számát 4200 főben adta meg. A diákszám növekedésének addigi tendenciáját alapul véve és a kellő számú hallgatót befogadó műegyetemeket feltételezve úgy számolt, hogy 11-12 év alatt érnék el ezt a számot. 263 BMEL VIII. 3/c. 45. d, RH 44. t„ 1117/1913. sz. 109
