Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina létrehozását, amelyet Zelovich-hoz hasonlóan ők is körülbelül 2000 fősre terveztek. Az oktatással kapcsolatban alapvetően leszögezték, hogy az összes budapesti műegyetemi szakosztály (kar) létrehozása és az azokkal azonos tanulmányi és vizsgarend biztosítása szükséges (ahogyan azt a Zelovich-féle emlékirat is tartalmazta).264 Az oktatásfejlesztési kérdéseken túl egyéb érdekek is felmerültek, maga a kormányzat is figyelembe vett; nemzeti és felekezeti szempontokat felsőoktatás-fejlesztési elképzeléseik kialakítása során: „[...] ha van országrész, ahol a magyar szellemi és gazdasági szupremácia érdekében a magasabb nemzeti műveltség beolvasztó erejére szükség van, úgy ez a soknyelvű Délvidék bizonyára az.”265 A nemzeti törekvések biztosításával párhuzamosan azt is elismerték, hogy az osztrák tőkével az országba, a hazai iparvállalkozásokba beszivárgó „idegen tech nikusok” eltávolítása szintén évtizedes törekvés a mérnöktársadalom részéről. Fontos szempont volt továbbá a balkáni piac közelsége, amelynek gazdasági és munkaerőigényei a végzés utáni elhelyezkedést könnyűvé tehették, a leendő temesvári műegyetem pedig egyben a bolgár és török diákok továbbtanulását is biztosíthatta volna. Ugyanakkor a beruházás költségeinek biztosítását a háborús viszonyok megnehezítették, az ősz szeget a gyorsan növekvő infláció miatt szinte még megbecsülni sem lehetett (ilyen szempontból Selmecbánya eredményesebben érvelhetett azzal, hogy egy meglévő intézmény fejlesztése kevésbé költséges). Zelovich 9 millió koronára becsülte a beruházás értékét (a város által felajánlott telek és egyéb közmű munkák költségei nélkül), valamint további 2,5 millió koronát szánt a tudományos felszerelések beszerzésére és 800 ezer koronát a személyi és dologi kiadásokra. Ehhez képest a bizottság a létesítés költségeit már közel 20 millió koronában állapította meg.266 Jelentésüket a Mű-264BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. március 30-i ülés, 134. napirendi pont. Az ülésen bemutatták a bizottság véleményes jelentését (ajelentés a jegyzőkönyv mellékleteként fennmaradt). A bizottság elnöke Kürschák József rektor, tagjai Hermann Miksa, Kovács-Sebestyén Aladár, Pecz Samu, Rados Gusztáv, Schimanek Emil, Szarvasy Imre, Zelovich Kornél, Zielinski Szilárd professzorok voltak. 265 Ezt erősítette az a számadat is, mely szerint a Műegyetemen a délvidéki diákok számaránya az 1907/08-1913/14. tanévekben átlagosan 23,5%-ot tett ki, átlagosan 14-15%os növekedéssel tanévenként, amely átlag másfélszeres növekedést jelentett az ország többi részéből érkező hallgatókéhoz képest (BATALKA 2019,96.). 266Az építkezést végül 10 millió koronára, az időközben bekövetkezett drágulás mértékét is beszámítva 15-16 millió koronára becsülték azzal, hogy az új tudományos felszerelésekre és oktatási berendezésekre további 3,5-4 millió korona, az állandó személyi, és dologi kiadásokra pedig 1,2 millió korona szükséges (BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1917. március 30-i ülés, 134. napirendi pont). 110
