Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina érdekében, hogy a hallgatók már az oktatás során közvetlenebb érintkezésbe kerüljenek gyakorlati élettel. A változtatás egyúttal a közgazdasági képzés igénybevételére is motiválhatta a hallgatókat, akik a 9-10. félévben az újonnan létrejött közgazdasági osztály egyéves, posztgraduális képzésében közgazdasági, jogi és igazgatási ismereteket szerezhettek. A műegyetemi gazdasági oktatás gyökerei messzire nyúlnak vissza. Az intézményben számos kereskedelmi, közgazdasági jellegű tantárgyakat tanítottak, elődintézményei közül pedig az 1846-1850 között működött József Ipartanodának gazdászati osztálya is volt (később a gazdasági tárgyakat már a technikai osztályok keretében belül oktatták). A dualizmus korában egyre gyorsabban fejlődő és differenciálódó műszaki tudományok oktatása mellett a Műegyetem - felismerve a gazdaság és ipari fej lődés igen szoros egymásra utaltságát - azt tudta vállalni, hogy a mérnökképzéshez szükséges speciális gazdasági jellegű előadások számát fokozatosan gyarapította. Ekkor még csak az 1891 óta létező Keleti Kereskedelmi Akadémián folyt felsőoktatási szintű gazdasági képzés, bár a két új tudományegyetem (Pozsony, Debrecen) alapításával párhuzamosan felvetődött egy közgazdasági egyetem létrehozásának gondolata is. A fiumei Kiviteli (kereskedelmi) Akadémia 1912-es létrehozása után azonban egyelőre csak egy műegyetemi közgazdasági osztály létrehozásáról döntött a kormány, amelyet Ferenc József 1914 februárjában hagyott jóvá. Az egyéves fakultásra csak főiskolát végzettek iratkozhattak be, illetve a Műegyetem végzett hallgatói egy ötödik évre. A tananyag öszszeállításában a gyakorlati élet szükségleteit vették figyelembe, így például az általános (nemzet)gazdaságtan helyett a hangsúlyt már az alkalmazott közgazdaságtanra helyezték, emellett a pénzügy, statisztika, agrárpolitika, vámpolitika, bányászati és iparpolitika, közlekedésügy, jog, kereskedelem és bankügy voltak a kötelező tantárgyak.255 A hallgatók a képzés végén közgazdaságtudományi oklevelet kaptak, az okleveles mérnökök közgazdasági mérnök cím viselésére voltak jogosultak, valamint a doktori fokozat is elnyerhető volt.256 255 Az osztályon számos speciális tárgyat is hallgathattak, pl. mezőgazdasági üzemtan, agrogeológia, gyárüzemek szervezése és költségszámítás, szabadalmi gyakorlat, munkásbiztosítás, ipari egészségtan, közmunkaügyek igazgatása vagy közlekedési rendtartás (ZELOVICH 255-256.). 256Az osztály ebben a formában 1934-ig működött, amikor a Budapesti Tudományegyetem mellett 1920 óta önállóan működő Közgazdasági Karral egyesítették a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretein belül. A műegyetemi közgazdasági képzés 1948-49 után szervezetileg megszűnt a Marx Károly 106
