Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
A Műegyetem az első világháborúban Az is látszott, hogy a tanulmányi változások után melyek lesznek a háborút követő időszak fejlesztési irányai Magyarországon és azon belül a Műegyetemen: új laboratóriumok és általában az iparfejlődést szolgáló kutató kísérletezés ügyének felfuttatása. A tudományos kutatást hadiintézményként állították munkába az antanthatalmak, főként a kémiai és mechanikai technológia terén fejlődött ki intenzív kísérleti tevékenység (ez Magyarországon is hasonlóan alakult, ld. az előző fejezetet). Tudomány és gyakorlat között természetesen korábban is állt fenn kapcsolat, a meglévő műegyetemi laborok jelentőségét azonban fokozatosan növelte, hogy kísérleti intézmények és gyári laborok személyzetének képzését is vállalták. Ekkor fogalmazódott meg először az ipari partnerek által finanszírozott egyetemi továbbképzés, illetve a kifejezetten iparfejlesztési célokat szolgáló tanszékalapítás gondolata is. „Ezek a munkahelyek sokkal többet jelentenének nekünk, mint csak éppen néhány laboratóriumot, mert lényegileg ezek búvárkodó munkáján fordul meg, hogy a jövő' gazdasági versenyben ipari tekintetben milyen hely fogja megilletni Magyarországot. Úgy fogunk-e számítani, mint ipar-technikailag önálló, versenyképes ország, avagy meg kell-e elégednünk azzal a szereppel, hogy más ország iparától gyarmati függésben legyünk.”257 E témához kapcsolódik a mérnöki oklevél értékének védelmével kapcsolatos műegyetemi kezdeményezés is. A népfelkelői szolgálatra bevont civil mérnökök és technikus gyakorlatra képesíttettek ugyanis egy ideig egyaránt a „népfelkelő mérnök” elnevezést kapták meg, attól függetlenül, hogy a mérnök (építészmérnök) cím használatára - végzettségüknél fogva - a civil életben is jogosultak voltak-e, s az intézmény szerint félő volt, hogy a mérnök címet a háború után azok is használni fogják, akik a polgári életben valójában nem tehetnék meg. Az egyetem így kérte, hogy a haderőre vonatkozó törvények és rendeletek azonos értelemben rendezzék a kérdést, azaz a katonai szolgálat körében mérnöki vagy építészi címmel csak azokat ruházzák fel, akiknek a Műegyetemen vagy azzal egyenlő értékű katonai mérnöktiszti tanfolyamon szerzett képzettsége van. Emellett 1915 nyarától lehetővé vált a népfelkelő mérnökként szolgálók mérnökhadnagyokká kinevezése, azaz tiszti rangba sorolásuk (itt már vizsgálták Közgazdasági Egyetem létrejöttével. 1987-ben alakult meg a BME Természet- és Társadalomtudományi Kar, majd 1998-ban Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar néven önállósult újra szervezetileg is a tudományterület. 2571918/19. tanévi Beszédek 36-42. A tanévet megnyitó Czakó Adolf rektor szinte teljes egészében a haditechnikának és a hadigazdaságnak szentelte ünnepi beszédét. 107
