Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina 20, kép:Kémiai laboratórium 1909-ben nyi és szigorlati szabályzat felülvizsgálata, hogy abba az oktatás bővítése és hatékonyabbá tétele, valamint a hallgatói zsúfoltság javítása érdekében szükséges változtatások mielőbb belekerüljenek. Az 1912-ben a kultusztárcához felterjesztett dokumentumban foglaltak fedezetét a minisztérium az egyetem 1913. évi és az 1913/14. tanévi költségvetésében biztosította, végül az új szabályzatot 1915-ben elfogadta, arra hivatkozva, hogy ezt az időpontot „a technikus nevelésnek a jelen nagy idők tanúsága szerinti jelentősége révén” a műegyetemi reformok életbelépésére nemcsak alkalmasnak, de egyenesen halaszthatatlannak tartja,254 Az új tanulmányi rendben a tantárgyakat ugyanúgy az eddigi 8 félév alatt kellett elvégezni, azonban a vizsgák rendjét úgy módosították, hogy 25450676/915. IV. számú (1915. június 23.) VKM rendelet. A kultusztárca ugyanakkor a tantervmódosítás jelentősebb költségeket vonzó tételeit, amelyek meghatározását az egyetemtől várták, a következő 4-5 évre csoportosította át. Ezek a tételek nem is elsősorban a tananyag-csoportosítással vagy órarendi beosztásokkal függtek össze, mivel ebben a megfelelő kihasználtságra törekedtek, inkább a hallgatószám-emelkedéssel párhuzamosan egyre szűkülő fizikai terekkel, illetve minden racionális oktatásszervezés mellett is felmerült a hallgatói létszámból következő ismétlődő és párhuzamos oktatási feladatok (és az azokat ellátó személyzet) és azok finanszírozásának kérdése. 104
