Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT

A Műegyetem az első világháborúban 3. EGYETEMFE JLESZTES AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT 3.1, Tanulmányi és szervezeti reformok A felsőoktatás helyzetére az első világháború előtt az átalakulás volt jellemző, mivel nem állt rendelkezésre az ország és a lakosság méretének megfelelő számú és minőségű (vidéki) felsőoktatási intézmény (ennek megfelelően a budapestiek túlzsúfoltak voltak). A dualizmus kori ipar­­fejlődés, vasútépítés, vízszabályozás egyre növekvő számú természettu­dományos, műszaki szakembert, az pedig egyre több hallgatót igényelt a szakirányú felsőoktatásba. A századfordulón a Műegyetem hallgatói lét­számát tekintve a harmadik helyen állt Európában Berlin és München mögött (ugyanakkor, amíg Németországban 10 ezer lakosra kettő, Auszt­riában másfél, nálunk kevesebb, mint egy műegyetemista jutott), ez a lét­szám pedig az 1890-1905 közötti másfél évtizedben megduplázódott, míg az utolsó békeévre szintén majdnem kétszereződött.253 A gyorsan növekvő hallgatószám miatt az egyetem már akkor túlzsúfolttá vált, amikor 1909- ben átköltözött a Múzeum kőrútról lágymányosi, mai történeti campusára, amelyet eredetileg 1800 főre terveztek. Nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben vett zsúfoltság is jelentkezett, azaz már ekkor felmerült a tö­megoktatás versus minőségi oktatás problémája. A tűzoltásszerű meg­oldások (párhuzamos előadások és gyakorlatok tartása, a tanszemélyzet számának növelése, rajztermi helyiségek bővítése) mellett felvetődött a felvételi korlátozás (numerus clausus) bevezetése is, azonban a döntést 1913-ban azzal halasztották el, hogy egyrészt egy új szakosztályt készül felállítani az intézmény (ez volt az 1914 őszétől működését megkezdő köz­­gazdasági osztály), másrészt pedig az intézkedés éppen a mérnöki pályára készülőket riasztaná el a szakemberhiányos területről. 1915-ben pedig - tekintettel a háborúban még inkább felértékelődő technikai tudásra - már kizártnak tekintették a financiális szempontból megfontolandó esetleges korlátozást az ország egyetlen műegyetemén. így a fejlesztés felé fordult az egyetem és a kormányzat figyelme, amely egyrészt tanulmányi reformot jelentett, másrészt új műegyetem(ek) létesítésének tervét. Már 1910 körül megkezdődött mind a szervezeti, mind a tanulmá-253 A műegyetemi hallgatók számának változása 1891-1913 között a II. félévi beiratkozá­sok átlaga alapján (VICZIÁN17., 19-20.): 1891-1895:729 fő, 1896-1900:1256 fő, 1901- 1905:1442 fő, 1906-1910:1329 fő, 1909/10. II: 1520 fő, 1910/11. II: 1687 fő, 1911/12. II.: 1885 fő, 1912/13. II.: 2131 fő, 1913/14. II: 2461 fő 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom