A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 2002-2003
In memoriam
szaklap, a "Közúti és Mélyépítési Szemle" szerkesztését több mint 50 éven át művelte. Tevékenységét számos kitüntetéssel honorálták, a Munka Érdemrend arany fokozatával, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével., különböző szakmai szervezetek díjaival; így Zielinski Szilárd-díjjal "Arany Mérföldkő" kitüntetéssel, de a német-magyar szakmai kapcsolatok fejlesztése terén végzett kimagasló munkájáért a német útügyi társaság "Ehrennadel" díját is átvehette. Dr. Nemesdy Ervin gazdag szakmai örökséget hagyott ránk. Tanítványai, pályatársai, munkatársai nemcsak nagy szakmai tudását ismerték el, hanem a széleskörű műveltségű professzor szellemi kisugárzását is tisztelték. Életműve őrzi emlékét. Dr. Perényi Imre 1913-2002 Perényi Imre a Műegyetem egykori rektora, elismert építész, a szakma- és egyetempolitika jelentős személyisége. Távozott közülünk, de tevékenységét őrzi Budapest több jelentős középülete, amelyek tervezésében részt vett. Őrzi a Műegyetem mára kialakult szerkezete, s őrzik azok a szakemberek, akik tanítványai voltak. Perényi Imre mozgalmas életútja még az igen változatos XX. században sem számított szokványosnak. 1913-ban született Budapesten, pedagógus családban. Az I. világháború után szülei az akkori Szovjetunióba emigráltak. Perényi Imre Moszkvában végezte tanulmányait. 1933-ban szerzett oklevelet a Moszkvai Építészeti Egyetemen. A kor az erősödő személyi kultusz korszaka volt. Ez a tény rányomta bélyegét az addig sok tekintetben korszerű szovjet építészetre és az építész műhelyek légkörére is. Ebben az időszakban kezdett dolgozni a modern építészetet tanuló Perényi Imre. Első munkái az ipari építészet területére estek. Textilkombinátokat tervezett a Szovjetunióban és Törökországban. Ebben az időszakban kezdett tanítani. A II. világháború után került haza Magyarországra. Első munkahelye a Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt. Rátermettsége, a szakmai, politikai múltja következtében hamar vezető pozícióba került. 1947- ben megalapítója és első igazgatója volt az Építéstudományi Központnak, 33
