A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994

Nyugállományba vonultak

tantárgyainak koordinálása volt a feladata és a szakmai tantárgyak oktatá­sában vett részt, a kollégái és hallgatói nagy megbecsülésétől övezve. DR. SCHNELL LÁSZLÓ professzor, a Műszer- és Méréstechnika Tanszék 1993-ban nyugállományba vonult korábbi tanszékvezetője. B ta­gozatos gépészmérnöki oklevelét 1947-ben szerezte egyetemünkön. Ezt követően a Villamos Gépek és Mérések Tanszékre került, ahonnan 1959- ben az egyetem rektora a Műszer- és Finommechanika Tanszékre helyezte át. 1965-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. A művelődésügyi miniszter 1967-ben megbízta a Műszer- és Méréstechnika Tanszék vezetésével. Az 1988-ig tartó tanszékvezetői megbízatása mellett 1985-től 1988-ig a Villa­mosmérnöki Kar dékánja, 1977 és 1985 között a TMB 20-as szakbizottság elnöke, különböző MTA bizottságok tagja, a MATE Tudományos Tanácsá­nak elnöke (1980-84), az EMEKO TCI (Technical Committee on Higher Education) társelnöke (1979-84). 1994-ben az egyetem a megtisztelő Pro­fesszor Emeritus címet adományozta neki. Kutatási tevékenysége elsősorban az erősáramú méréstechnika prob­lémáihoz kapcsolódott: számos eredménye született ezen a szakterületen részben új mérési eljárások kidolgozása, részben pedig a korszerű elektro­nika és számítástechnika alkalmazása révén. 1961-ben kandidátusi, 1974- ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett Több könyv írásában vett részt, a legjelentősebbek ezek közül az 1985-ben a Műszaki Könyvki­adó gondozásában megjelent Jelek és rendszerek méréstechnikája című va­lamint az 1993-ban a Wiley Könyvkiadónál megjelent Technology of Electrical Measurements című szakkönyvek, melyeknek egyben főszerkesz­tője is volt. Oktatási, tudományos és szervezői tevékenysége alapvetően járult hozzá a Villamosmérnöki Karon a Műszer és irányítástechnika szak vala­mint a Műszer- és Mérésteclmika Tanszék létrejöttéhez és kiteljesedéséhez. Maradandót alkotott a méréstechnikusok népes generációi számára. Megha­tározó szerepe volt az Informatika szak létrehozásában is: az informatikus képzés kidolgozása, feltételeinek megteremtése és elindítása dékáni műkö­désének időszakára esett. Sok esetben tevékenysége kiterjedt egész egye­temünk jelenét és jövőjét meghatározó kérdések megoldására, amelyeknél energiáit nem kímélte, mindig az egyetem iránti elkötelezettség vezérelte. DR. STEINGASZNER PÁL egyetemi tanár Egyetemünkön 1949-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. A kémia tudomány doktora fokozatot 1962-ben, a kémia tudomány kandidátusa fokozatot 1980-ban szerezte. Életútja a hazai kőolajiparban korábban nem ismert katalitikus technológiák hazai megvalósításának előkészítéséhez és bevezetéséhez, valamint az 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom