A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1991-1992
Dr. Michelberger Pál rektor beszéde
mérnököket nevelt, mint Vásárhelyi Pál - az Építőmérnöki Kar kollégiumának névadója vagy Petzval József, aki a fényképészeti lencsék számításában szerzett világhírnevet. Szervezeti változások hosszú sora után, 1872-ben jött létre, Eötvös Józsefnek, a kiegyezés utáni kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere törekvéseinek is köszönhetően, az a műszaki oktatási intézmény, "mely összmű intézetté alakulván, teljesíthesse a honi iparnak méltányos reményeit". Az intézmény, amely a Magyar Királyi József Műegyetem elnevezést kapta, elsőként a világon viselte a "műegyetem" címet. Rendes hallgatóinak számát tekintve, a budapesti műegyetem az 1890-es évek elejére a világ harmadik műszaki egyetemévé vált. 1902-ben kezdték építeni azt az épületet, melynek aulájában most állunk. Az épület méretei jól érzékeltetik azt a jelentős helyet, melyet a műszaki tudományok és az ipari fejlődés igényei a társadalom tudatában abban az időben betöltötték. Ma a Budapesti Műszaki Egyetem az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Hét karán, 17 intézetében, 58 önálló tanszékén mintegy 9 ezer hallgató folytat tanulmányokat, közel 2 ezer oktató, kutató irányításával. Felemelő érzés e hagyományokkal rendelkező intézmény polgárának lenni! Az idetartozás megtisztelő voltának oka nem a Szabadság-hídtól a Petőfi-hídig húzódó épületek sokaságában, a méretek, számadatok imponáló nagyságában keresendő, hanem abban az alkotó erőben, oktatói-tudományos elkötelezettségben, abban a szellemi értékben, amit a Budapesti Műszaki Egyetem az ország számára jelent, valamint abban a hírnévben, amit nagy tanár- és tudóselődeink szereztek a Műegyetemnek - gondolok itt a Nobel-díjat kapott Gábor Dénesre, Hevesy Györgyre, de nem feledkezhetünk meg a világhírűvé vált Bánki Donát- ról, Zipemovszky Károlyról, Csonka Jánosról, az első magyar "autókonstruktőrről", a maiak közül Rubik Ernőről. Tudomány és egyetem egymást feltételező fogalmak. A tudománynak mint hatalomnak az elismerése az egyetemek keletkezésében kapott először külső, látható formát. 10
