A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991

Az 1990/91. tanév munkájának értékelése

A felvételi vizsgák 1991-ben az előző tanévben bevezetett új eljárási rend szerint folytak; 1990-hez hasonlóan az egyetemünkre jelentkezők csak írásbeli vizsgát tettek. Kivételt képezett ez alól az Építészmérnöki Kar, ahol megmaradt a képességvizsga, és a Vegyészmérnöki Kar, ahol azok, akik a középiskolai eredmények alapján nem kaptak mentesítést, mind írásbeli, mind szóbeli vizsgát kötelezettek voltak tenni. 1991 őszén beindul a Természet- és Társadalomtudományi Karon a Mérnökfizikus képzés. A szakra jelentkezők száma csak a keretszám felét közelítette meg, amely minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a szak beindításának minisztériumi jó­váhagyása későn született meg, az országos felvételi tájékoztatóban nem került meg­hirdetésre. Az I. évfolyamra 1991. július közepéig felvettek száma: 1541 fő. Ez a szám azonban a jelentős számú átjelentkezési kérelmek, valamint amiatt, hogy a minisztérium az Építőmérnöki, Gépészmérnöki és Természet- és Társadalomtudományi karainkra július 17-én pótjelentkezési lehetőséget hirdetett meg, 1632 főre emelkedett. Ugyancsak nő az I. évesek létszáma az előző tanévben évismétlésre utasított vagy évhalasztó (248 fő) hallgatók számával. Ebben az évben már lényegében megszűnt az előfelvett hallgatók beiskolázása, csak a Villamosmérnöki Kar fogadott I. évfolyamra 100 "0" évfolyamos hallgatót. Az 1990/91. tanévben is alapvető feladatunknak tekintettük az oktatás stabilitásának megőrzését. Ez a rendkívüli körülmények ellenére is sikerült. A tanulmányi eredmé­nyek az előző tanévhez hasonlók voltak, a nappali tagozatos hallgatók őszi félévi vizsgaeredményei lényegében az előző tanévnek megfelelően alakultak. (A beszámo­ló készítésekor még nem állnak rendelkezésre a 2. félévi vizsgák adatai. Természete­sen a következőkben a zárójelben közölt 1989/90. tanévi összehasonlító adatok is őszi féléviek.) Valamelyest csökkent az első félévet eredményesen lezárók aránya: 90,6 %-ra az előző félévi 92,5 %-ról. Kitűnő és jeles átlagot a vizsgázók 9,4 %-a (7,5 %), jó átlagot 43,2 %-a (45,1 %) ért el. Vizsgahalasztó volt 6 % (3,2 %), elégtelen 3 %, (4,3 %). Az okleveles képzésben tanuló 6.162 nappali tagozatos hallgató tanul­mányi eredménye a sokéves tapasztalattal megegyezően most is jobb volt, mint az üzemmérnököké. Ez utóbbi képzési formában 436 hallgató tanult, eredményeik min­den kategóriában gyengébbek az okleveles képzésben tanulók eredményeinél. A ná­lunk tanuló 462 vizsgaköteles ösztöndíjas és önköltséges (tehát nem tőkés térítéses) külföldi hallgató tanulmányi eredményei az előző évihez képest nagyjából változat­lanok: kitűnő volt 0,4 % (0,2 %) jeles 2,8 % (3,5 %), jó 22,6 (22 %), elégtelen 8,4 % (10,4 %). A Külföldi Hallgatók Mérnökképzési Központja által koordinált térítéses képzés keretében 580 hallgató folytatta tanulmányait egyetemünkön. 567 fő az angol nyelvű kurzusokon, 13 pedig a magyar törzsoktatásban vett részt. Az angol nyelvű előkészí­tőt 55 hallgató fejezte be, míg az első évfolyamon 133 hallgató folytatott tanulmá­nyokat. Az előkészítő tagozat továbbra is jól töltötte be feladatát: a különböző közé­piskolai háttérrel rendelkező hallgatóságot az alaptárgyakból szintre hozta, akklima­tizálta. Az erős szelekció következtében a felsőbb évfolyamokon fokozatosan csök­kenő létszámú csoportok vannak, de e tanévben már jóval többen, mint tavaly szerez­tek B.Sc, M.Sc fokozatot (80, ill. 24 hallgató.) A képzésben az egyetemi oktató­kutató gárdából 632-en vettek részt és használták az angolt mint napi munkanyelvet. A térítéses képzés hallgatóinak tanulmányi fegyelme az elmúlt évekéhez képest ja­vult. Az átalakítás meggyorsítása érdekében - a növekvő autonómia lehetőségeit kihasz­nálva - az oktatás területén olyan intenzív előkészítő munkát végeztünk, amely lehe­tővé tette, hogy a felsőbb intézkedések meghozatala után, vagy azt megelőzően kísér­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom