A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1990-1991

Az 1990/91. tanév munkájának értékelése

leti jelleggel korszerűbb formákat vezessünk be. Ilyen pl. az 1989/90. tanévben elfo­gadott szabad nyelvválasztás, a társadalomtudományi tárgyak új oktatási rendje, a kötelező állami nyelvvizsga bevezetése, az új felvételi rend stb. Meghatároztuk a BME tantervi irányelveit, amelyet az Egyetemi Tanács május 13-i ülésén el is fogadott. Az új tantervi alapelvek a karok egységes elvekre épülő, de mindenképpen önálló munkájához biztosítanak keretet. A Tanács a tantervi alapel­vekben szereplő oktatás-korszerűsítés kari munkájának segítése érdekében felkérte az Oktatási Bizottságot, hogy esetleg további oktatók bevonásával, albizottságok létre­hozásával vizsgálja meg a credit-rendszer bevezetésének, valamint a lehallgatott 4-6 félév utáni elágazó képzésnek a lehetőségeit. A credit-rendszerre építkező tantervek összeállítását, összehangolását a jövő tanévre tervezzük. Itt kell megemlékeznünk a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiuma üléseiről, amelyeken egyik legfőbb téma a tantervfejlesztési szakbizottságok által előkészített szakalapítási előterjesztések voltak. A Kollégium a hozzátartozó intéz­mények vonatkozásában mintegy 30 új szak alapításával foglalkozott, és ennek 80 %-át el is fogadta. - A kollégium vezetője ez évben egyetemünk rektora volt. Egyetemünkön a Villamosmérnöki és a Közlekedésmérnöki Kar készítette elő és vitte egyetemi tanácsülésre új szakok beindítására vonatkozó javaslatát. Az Egyetemi Tanács egyetértett a Villamosmérnöki Karon a Villamosmérnöki szak és a Műszaki Informatika szak létesítésével, a megfogalmazott képesítési feltételekkel. A Közleke­désmérnöki Kar esetében támogatta a Gépészmérnöki Szak alapítását azzal a meg­jegyzéssel, hogy az ilyen szakon kiadott gépészmérnöki diplomában jelenjen meg a szakirány is, illetve alternatív megoldásként egyetértett az alapszakok listájának Közlekedési-gépészmérnöki szakkal történő kibővítésével. 1991 őszén tehát a Villamosmérnöki és a Közlekedésmérnöki Karon, illetve a Mér­nökfizikus határterületi szakon indulhat új tanterv szerint az oktatás. A többi karon csak egy év múlva várható az új tantervek bevezetése. Szükségessé vált a tanév folyamán a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Felvételi Szabályzat módosítása, valamint a BME nappali tagozatos hallgatók részére juttatha­tó állami támogatások szabályozásának elkészítése. Az első esetében a Tanács meg­erősítette azt az eljárási rendet, hogy tanulmányi szabályzati ügyekben elsőfokon a hatáskört a kar tanulmányi bizottsága, másodfokon a dékán gyakorolja. A rektor csak panaszos ügyekben járhat el. A Tanács egyetértett azzal a javaslattal, hogy a végző­sök diplomaosztáskor mérnöki esküt tegyenek. - A Felvételi szabályzat módosítására vonatkozó javaslatok jórészt a Természet- és Társadalomtudományi Karon beinduló nappali mérnökfizikus képzéshez, a Vegyészmérnöki Kar szóbeli felvételi vizsgájá­hoz, valamint a letett nyelvvizsgák igazolásához kapcsolódtak. - A hallgatók anyagi támogatása új rendszerének bevezetéséről megállapítható, hogy az előző rendszerek­nél kedvezőbb és igazságosabb, jobban ösztönöz a jobb tanulmányi eredményre. A hallgatók elfogadták, azonosultak vele, a szabályozás kialakításában és végrehajtásá­ban aktívan részt vettek. Egyetemünk vezető testületéi elemezték a nyugati egyetemek oktatási rendszerét, az egyetemünkön folyó idegen nyelvű oktatás helyzetét. Ez utóbbi keretében, különö­sen a TEMPUS támogatásával az őszi félévben beindult francia nyelvű alapképzésről volt szó, valamint a német nyelvű kurzusokról. A többnyelvű egyetem koncepciójá­ról szóló előterjesztés - a fentiekhez hasonlóan - azt a célt szolgálta, hogy kijelölje egyetemünk számára azokat a fejlesztési irányokat, törekvéseket, amelyek a több­nyelvű egyetemi jelleg kialakításához vezetnek. A Tanács egybehangzó véleménye szerint a koncepcióban megjelölt törekvéseket egyetemünk minden felelős vezetőjé­nek támogatnia kell, oktatóinknak aktívan kell részt venniük benne. A megvalósítás­19

Next

/
Oldalképek
Tartalom