A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1987-1988, 1. kötet

In memoriam

tájaitványaira és munkatársaira, akikkel számos közösen készített dolgozatot publikált. Nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg Fenyő István színes egyéniségéről, sokoldalú műveltségéről, szinte legendás hirü nyelvtudásáról. Zenei, irodalmi és képzőművészeti ismeretei a szak­emberekéivel vetekedtek, egyik utolsó munkájában - olaszországi ku­tatásai alapján - Leonardo da Vincinek a matematikában elért eredmé­nyeit tárta fel. Alkotókedvét és alkotóerejét családja köréből, átfo­gó műveltségéből és mély humanizmuséból merítette. Nem lehet elfelej­teni ragyogó humorát, elbeszélő készségét, amellyel nem csak taní­tott, de szórakoztatott is. Emlékét megőrzik barátai és tanítványai. SZATMÁRY BÉLA 1934 - 1987 Szatmáry Béla gépészmérnöki okle­velének megszerzése /1957/után az Óbu­dai Hajógyárban technológusként, majd önálló gyártmánytervező mérnökként dol­gozott. 1959 tavaszától a gyár acél- szerkezeti munkabizottságának, majd a Műszaki Tanács műszaki oktatási-propaganda csoportjának tagjaként működött. A magyarországi szakképzés tudo­mánya, a középfokú szakképzés gyakor­lata ismét szegényebb lett, ma már tud­juk, pótolhatatlanul: az iskolateremtő kutatóval, kiváló pedagógussal. Várat­lan hirtelenséggel elhunyt Szatmáry Béla, a Budapesti Műszaki Egyetem Tanár­képző és Pedagógiai Intézetének egyete­mi adjunktusa. 1959. őszén kezdődött el pedagógusi pályája, amelyhez haláláig hű maradt. Először a 202. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben és a 18. sz. Gépipari Technikumban dolgozott, miközben 1964-ben mérnök- tanári oklevelet szerzett. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom