A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet

Dr. Polinszky Károly rektor tanévnyitó beszéde

Ennek a fejlődésnek keretében kialakul a magyarországi modem értelmiség. Ebben az i- dőszakban — majd az egész 18. századot figyelembe véve —, évente 30-40 könyv jelent meg, s erre az időszakra tevődik az első magyar újság 1781-es megjelenése. 1782., az egyetemi rangú mérnökképzés megindulása minden időkre beírta nevét Magyar- ország kultúr- és oktatástörténetébe. Felvetődik a kérdés: milyen színvonalon művelték a 19. század végének egyetemén a tudományt? Ismerte őket Európa: Szily Kálmánt, K. Jónás Ödönt, Wartha Vincét, Bánki Donátot. Sokszor magányosak voltak. Egyedül küz­dő tték fel magukat néha a mélyből a csillagokig. Ugyanis a korabeli Akadémia, a műsza­ki tudományok területén nem tudott tudományos műhely lenni, de cikkeiket, tanulmá­nyaikat, kísérleteiket ismerték túl az országhatáron. Világkiállításokon szerepeltek alko­tásaikkal. Jobbító szándékú tenni akarásuk, szép vágyakozás volt. A korabeli magyar műszaki értelmiség hivatástudatára, szakmaszeretetére és nagyon so­kuknak a hazához való kötődésére támaszkodni lehetett, akik nehéz körülmények között is tenni akartak és minden gátló tényező ellenére a magyarországi műszaki haladásnak maradandó érdemeket szereztek. E mába érő tegnapok, tanárt és diákot arra köteleznek, hogy méltón ápolja ezt az örök­séget. A magas színvonalú mérnökképzésben elért sokéves eredményeinket az Elnöki Ta­nács és a Kormány azzal is kifejezésre juttatta, hogy a 200. évforduló alkalmából a Buda­pesti Műszaki Egyetemet a Munka Vöröszászló Érdemrendjével tüntette ki. E kitüntetés az elődök munkája — oktatóké, hallgatóké egyaránt — arra kötelez bennün­ket, hogy a kor egyre növekvő követelményeinek megfelelően biztosítsuk az oktató-ne­velő munkát, s hallgatóinkat pedig arra, hogy kitartó, szorgalmas tanulással sajátítsák el mindazokat a műszaki, társadalomtudományi és általános műveltségbeli ismereteket, a- melyek a második évezred végén nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hazánk jövőjét és ebben egyéni boldogulásukat biztosítani lehessen. Egyetemünk hazánk legnagyobb felsőoktatási intézménye. Hallgatóink létszáma több mint tízezer, és ebből 6700-an tanulnak a hat kar nappali tagozatán. A tanulmányaikat kezdők létszáma megközelíti az 1500 főt. Ebben az egyetemi városban 1700 oktató gon­doskodik az előadások, a gyakorlatok megtartásáról. Oktatótársaim többségére elmondható egykori nagy tudósunk Eötvös Loránd megállapí­lyel az előzőkkel ellentétes gazdasági formációt alapoznak meg. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom