A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet
Az 1983/84. tanév története
legalább 15 megfelelő előképzettségű hallgató iskolázh ató be. Azok a hallgatók tekinthetők megfelelő előképzettségűnek, akik a Kar nappali tagozatára való felvételhez szükséges pontszámot elérik, vagy azt megközelítik. A tanév során fontos feladatunk volt a posztgraduális képzés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának áttekintése. Az Egyetemi Tanács 1984. március 12-i ülésén megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadta a szakmémökképzés új tantervi irányelveit. Az előterjesztésben karonként, ill. képzési formánként meghatározták a továbbképzés irányait. Az Egyetemi Tanács kimondta, hogy a továbbképzés az Egyetem alaptevékenységéhez tartozik. /Ezt megerősítette a Művelődési Minisztérium időközben megjelent rendelete is, mely a felsőoktatási intézmény, illetve továbbképző szervezete által szervezett tanfolyamokon fizethető óra- és vizsgadíjakról intézkedik./ A továbbképzési tevékenység súlypontját a szakmérnökképzés alkotja. Ez az okleveles mérnökök számára szervezett, oklevéllel záródó szintemelő képzés. Az elfogadott új tantervi irányelvek szerint az új tantervek összeállításánál nagy szerepet kell adni az irányított egyéni munkának és a gyakorlati tevékenységnek, a szakirodalom konzultációval segített feldolgozásának, az önálló feladatok kidolgozásának és a laboratóriumi munkának. A képzés utolsó szakaszában széleskörű fakultációt kell biztosítani. A levelező szakméjnöki képzés mellett a Villamosmérnöki Karon folyó nappali szakmérnökképzéshez hasonló forma megszervezésére három további kar, a Gépészmérnöki, a Vegyészmérnöki és az Építőmérnöki Kar tett lépéseket, a kar sajátosságainak megfelelő oktatási forma kialakításával. Az Egyetemi Tanács június 18-i ülésén állást foglalt a Mérnöki Továbbképző Intézet szervezésében bevezetésre kerülő un. korszerűsítő képzéssel kapcsolatban. Ez a képzés a korábban végzett mérnökök számára lehetővé teszi a graduális képzésbe időközben beépült új ismeretek tanfolyami úton történő elsajátítását, ugyanakkor megkönnyíti a szakmérnökképzésbe való bekapcsolódást is. A Tanács egyetértett a korszerűsítő képzés oktatási szerkezetével azzal, hogy azt és az alkalmazott oktatási módszereket az első év tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni. A tanév másik súlyponti kérdése volt a számítástechnikai oktatás helyzetének áttekintése. Az Egyetemi Tanács 1983. december 12-i ülésén foglalkozott a számítástechnikai oktatással és a számítástechnikai oktatás eszközfejlesztésének időszerű kérdéseivel. Az előterjesztés, amelyet az oktatási és tudományos rektorhelyettes közösen készített elő, áttekintette a számítástechnikai oktatás eszközellátottságát, valamint - a karok tájékoztató anyagai a- 1 apján — az oktatás szervezési és tartalmi kérdéseit, a fejlesztési elképzeléseket. Az Egyete15
