A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet

Az 1983/84. tanév története

mi Tanács által elfogadott javaslatok meghatározzák az eszközellátás és az oktatás fejlesz­tése terén teendő lépéseket. Az eszközfejlesztésnek elsősorban az alapképzés eszközhátteré­nek növekvő színvonalú ellátását kell biztosítani. Ehhez valamennyi - számítástechnikai esz­közök beszerzésére fordítható — hitelforrást igénybe keltvenni, Az Egyetem által irá­nyítható és ellenőrizhető beruházásokból elsősorban a professzionális személyi számító­gép laboratóriumok kiépítését, a kari számítóközpontok miniszámítógép rendszereinek fejlesztését, az R-32-es számítóközpont szintentartását, a központi soft-ware berendezése­ket és a tanszéki mikroszámítógépek beszerzését kell támogatni. Az 1983/84-es tanévben megkezdtük a külföldiek részére szervezendő térítéses /önköltsé­ges/ képzés előkészítését. A Külkereskedelmi és a Külügyminisztérium, valamint a Magya­rok Világszövetsége segítségével többszáz angol és magyar nyelvű tájékoztató füzetet küld­tünk szét a világ sok országába. Felhívást küldtünk az Egyetemmel, vagy oktatókkal sze­mélyes kapcsolatban álló magyar származású neves műszaki szakembereknek, és kértük segítségüket a propaganda munkában. Levelet írtunk minden nálunk végzett, fejlődő or­szágbeli fiatalnak is. Felhívásunkra a tanév végéig mintegy 60 fiatal jelentkezett, akik 1984/85. tanévben kívánják megkezdeni egyetemi tanulmányukat, illetve előkészítő kur­zusukat. A tanév során továbbra is a tanteremhiány volt az oktatásszervezés legkritikusabb kérdé­se. Az új oktatási épület átadása, illetve az átköltözések után felszabaduló területek ismé­telten oktatási célra történő hasznosítása némileg enyhítette a teremhiányt. Míg 1983 szeptemberében 159 gyakorlati helyiséggel és 40 előadóteremmel gazdálkodtunk, addig az 1984/85-ös tanév elejére 191 gyakorlati helyiség és 42 előadóterem áll rendelkezésünk­re. Az új tantermek belépése lehetővé tette, hogy hat helyiséget átadjunk a Mérnöki To­vábbképző Intézetnek, négy helyiséget pedig nyelvi termek létrehozására a Nyelvi Intézet­nek. A karok rajztermeket és számítógép termeket alakítottak ki és rendeztek be saját tanteremkontingensük terhére. Az Építészmérnöki Karon megindult a műteremoktatás részleges megszervezése. Az új tantermek belépése ugyan némileg enyhítette a teremhiányt de az új kiscsoportos oktatási formák bevezetése, a nyelvórák számának 50 %-os emelése tovább nehezíti a helyzetet, így az elkövetkező évekre intézkedéseket kell kidolgozni az oktatási terület optimális kihasználására. Az ifjúságpolitikai munka terén a legfontosabb feladatunk a hallgatók körében végzett vi­lágnézeti-politikai felmérés megszervezése, a beérkezett kérdőívek feldolgozása, kiértéke­lése volt. A kérdőíveket I-III-V. éves hallgatók töltötték ki. A felmérésről számitógépes feldolgozás készült. Az eredmény táblázatot a felmérés elvégzésére alakult bizottság tag­jai értékelték. A szöveges elemzést megtárgyalta a Pártbizottság agitprop, bizottsága és ifjúsági bizottsága, valamint az Egyetemi Tanács. A Tanács egyebek mellett úgy határo­ló

Next

/
Oldalképek
Tartalom