A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1981-1982
Nyugállományba vonultak
A Budapesti Műszaki Egyetemen 1963 óta dolgozik. Az első időkben beosztott építész tervezőként dolgozott, majd szorgalmas és kötelességtudó munkáját elismerve csoportvezetői kinevezést kapott. Magatartásában mindenkor udvarias, készséges és higgadt volt, szakmai munkaterületét jól ismerte. Munkavitelét mindenkor messzemenően jellemezte az egyetemi érdekképviselet. Számtalan tervezői alkotása megvalósult, amely tervekkel az egyetem hallgatói- és oktatói területeinek modernizálását, korszerűsítését segítette elő. A legutolsó megvalósuló jelentős terve a Központi Könyvtár műemlékjellegű épületében a könyvkiadó rész felújítása volt, mely osztatlan elismerést nyert szakmai és egyetemi körökben. Forgó Pétemé 1951 óta nyugállományba vonulásáig tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott a Villamosmémökkari Matematika Tanszéken. Mindig derűs lényével, rendkívül lelkiismeretes, sohasem rutinszerű munkájával példamutató oktató volt és maradt. Nappali tagozatos oktató munkája mellett minden évben levelező hallgatókkal is foglalkozott. A gyengébb előképzettségű, illetve sokat felejtett hallgatók oktatásánál türelme nem ismert határt. Sokan köszönhették neki, hogy megszerették a matematikát és le tudták győzni annak első látásra áthidalhatatlannak látszó nehézségeit. A nyugdíj-korhatárt elérve is tovább dolgozott és sokan, diákok és munkatársai — akikkel szemben mindig a legkollegiálisabban viselkedett — fájó szívvel köszönhettek el tőle nyugdíjba vonulásakor. Dr. Füves Ödön Sárváron született 1920-ban. Okleveles latin-görög-orosz-történelem szakos középiskolai tanár. 1951. szeptember 1-én került a BME alkalmazásába. Jelentős tevékenységet fejtett ki a műegyetemi orosznyelv-oktatás területén. Kiemelkedő oktató-nevelő munkája mellett tudományos ambíciói is voltak. 1974-ben megszerezte a történelemtudományok kandidátusa címet, 1980-ban pedig az ELTE-n címzetes egyetemi docens lett. 1969-ben alakult a Nyelvi Intézet, amelynek nyugdíjazásáig igazgatója volt. Sokat tett az egyes kari csoportokban dolgozó nyelvtanárok munkájának összehangolása érdekében, javaslatára nyelvi szakcsoportokat és kutató csoportokat létesítettek a Nyelvi Intézetben. 1981. január 1 -vei vonult nyugdíjba, de tudományos tevékenységét tovább folytatja és az ELTE Görög Tanszékén továbbra is — mint egyetemi oktató — előadásokat tart. Tagja az MTA Idegennyelv Elsajátítási Bizottságának, az Ókortudományi Társaságnak és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak. 1956-ban megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1963-ban a Felszabadulási Emlékérmet és nyugdíjba vonulása alkalmából Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítették. 60
