A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1981-1982

Az 1981/82. tanév története

Az oktatásmódszertani fejlesztés előterében az önálló hallgatói munka szerepének növelése állt. Több karon folytattak felméréseket a hallgatók évközi terhelésének megállapítására és hoztak in­tézkedéseket a terhelés egyenletesebbé tételére, valamint a követelményrendszer egységesítésére. Napirenden szerepelt a számonkérési rendszer fejlesztése is. A már bevezetett intézkedések közül említést kíván a Vegyészmérnöki Kar I. évfolyamára kidolgozott új egységes követelményrendszer, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tanév második felében az érdekelt tanszékek, illet­ve az évfolyamok KISZ vezetőinek bevonásával a Kar kidolgozta a II. és a IV. év egyeztetett köve­telményrendszerét is. Ebbensikerült a számonkérések számát csökkenteni és az időpontokat opti­málisan egyeztetni. E munka a III. és az V. évfolyamok követelményrendszerének kidolgozásával a következő tanévben fejeződik be. Igen jónak bizonyultak a Közlekedésmérnöki Kar koncentrált rajztermi foglalkozásai. Kedvező tapasztalatokat hozott a Kar több tanszéke által kialakított egy­séges osztályozási rendszer is, amelyben az elégséges osztályzatot egységesen az elérhető összpont- szám 50%-ának megszerzéséhez kötötték. A lezárt tanévben végzett munka eredményeként ősszel több helyen került sor új módszerek bevezetésére, illetve az eddig csak szűkebb körben kipróbált új módszerek szélesebb körű alkalmazására. A karokon vizsgálták a termelési gyakorlatok hatékonyabb szervezésének kérdését is. A tapaszta­latok egyetemi szintű általánosítására a következő tanévben kerülhet sor. Az esti-levelező oktatásban tovább csökkent a jelentkezők és a felvettek száma. Az oktatás átszer­vezése egyre indokoltabb, a jelenlegi körülmények között ugyanis nem remélhető a tanulmányi eredmények érdemi javulása. A tanév folyamán a karok többségénél vizsgálatok folytak az esti-le­velező oktatás problémáinak feltárására. A kari tanácsok állást foglaltak a képzés jelenlegi keretei között megvalósítható tennivalókról, valamint a javaslatként továbbítandó távlati elképzelésekről. Egyetemi szinten a rektor által szervezett, korábban már említett témabizottságok egyike, az esti­levelező tagozat oktatási bizottsága foglalkozott a kérdéssel. A bizottság a munkájában résztvevő kari képviselők révén, a kari elgondolások ismeretében dolgozta ki fejlesztési javaslatát. Ennek egyetemi tanácsi megvitatására az ősz folyamán kerül sor. A postgraduális képzés színvonalának emelésére, az oktatás átszervezésére az Egyetem már több mint két évvel ezelőtt kialakította javaslatát. Érdemi lépésekre azonban nem kerülhetett sor az eh­hez szükséges főhatósági állásfoglalás hiányában. A postgraduális témabizottság most a miniszter- tanácsi határozat ismeretében és figyelembevételével újra végig gondolta és javaslatba foglalta a ten­nivalókat. A postgraduális képzés fejlesztésének rövid- és hoszútávú feladatait a következő tanév elején tárgyalja meg az Egyetemi Tanács. A felvételi eljárás 1981-ben nem változott. (Nem kis gondot okozott azonban a felkészülés az 1982. évi felvételi vizsgákra.) A felvételre jelentkezők számának csökkenése megállt. 1981-ben 2.150-en, az előző évinél 87-tel többen jelentkeztek Egyetemünkre. A jelentkezők száma — a Gé­pészmérnöki Kar kivételével — lehetővé tette, hogy a karok átirányítás nélkül kitöltsék a felvételi keretszámot. A keretszám az elmúlt évihez képest egyetemi szinten nem változott, az okleveles képzésben 1.210, a Hajózási főiskolai szakon 60 volt. A felvétek ponthatárok a Közlekedésmérnö­ki Kar kivételével emelkedtek. Az esti-levelező képzésben a felvételi ponthatár 12—13 volt. Felvé­tek vizsga alapján 128 fő nyert felvételt, ugyanakkor mint másoddiplomás az I. évre 125, maga­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom