A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1981-1982
Az 1981/82. tanév története
sabb évfolyamra 174 fő iratkozott be. A beiskolázási munkában további erőfeszítéseket tettünk. Uj kezdeményezés volt a vidéki diákok számára szervezett nyűt nap. Nőtt a különböző intézményekben tartott tájékoztatók száma is. A hallgatók tanulmányi eredményében lényeges változás nincs. Egyetemi szinten a 3,50 feletti eredményt elértek aránya 47,7%-ról 48,2%-ra nőtt. Elégtelen rendűnek minősült a hallgatók 4,3%-a (az elmúlt évben 3,6%). Az Egyetemi Tanács a tanév folyamán foglalkozott a külföldi hallgatók helyzetével és tanulmányi munkájával. A Tanács elé terjesztett jelentés az Egyetemen tanuló több mint 700 külföldi és a magyar hallgatók tanulmányi eredményeit összehasonlítva, továbbá az 1974/75. tanévben I. évfolyamra iratkozott 142 külföldi hallgató tanulmányi eredményeit a NEI-ben tett vizsgától a diploma megszerzéséig (31 főnél a végleges lemorzsolódásig) végig kísérve és részletesen elemezve vont le hasznosítható következtetéseket. Továbbra is gondot okoz a hallgatók hiányos magyar nyelvtudása^ munkafegyelemmel is és néhányuknál a magatartással is vannak problémáink. A problémák okainak jobb megismerése, az időszerű tennivalók meghatározása szempontjából igen hasznosnak bizonyult az a kérdőíves felmérés, amelyben 400 külföldi hallgató vett részt és adott választ a helyzetükre, illetve a tanulmányaikra vonatkozó kérdésekre. A végzős hallgatók elhelyezése általában nem okozott gondot. A pályázatra jogosultak számát egyetemi szinten messze meghaladta a kiírt állások száma. A karok között, illetve karon belül egyes szakok között volt aránytalanság, a Vegyészmérnöki Kar Biológus mérnök szakán végzők számára pedig kevesebb állást írtak ki, mint ahányan végeztek. Az Építészmérnöki Karon csökkent a kiírt álláshelyek száma. Az álláskínálat a Gépészmérnöki és a Villamosmérnöki Karon volt a legnagyobb. A karok a nevelési terveikben előírt feladatok teljesítése mellett intézkedési tervüknek megfelelően kiemelten foglalkoztak a nevelő munka fejlesztési kérdéseivel. Karonként változó módszerekkel munkabizottsági, illetve kari tanácsi szinten folyt az intézkedési tervben a hallgatók politikai és világnézeti nevelésének eredményesebbé tétele érdekében előirányzott javaslatok kidolgozása. Az e téren végzett munka egy része, így pl. az osztályfőnök és az évfolyamvezető tanárok munkájának elemzése, a munka színvonalának emelését szolgáló tennivalók meghatározása (Építőmérnöki és Közlekedésmérnöki Kar), a nevelő munka szervezeti összefogására önálló bizottság szervezése, továbbá a tanszékek mellett működő munkatermek létrehozása (Építészmérnöki Kar) a kari hatáskörben megvalósítható időszerű intézkedések kidolgozását és bevezetését szolgálta. A példaként említettek mellett kari javaslatok készültek az ugyancsak a rektor által szervezett nevelési témabizottság munkájának sejtésére. Ilyen volt pl. a szakmai gyakorlatok továbbfejlesztésére, a végzős hallgatók munkahelyi beilleszkedésének előkészítésére, a tudományos diákköri munka, az oktatói-hallgatói munkakollektívák kialakítására, illetve a hallgatók aktivitásának elősegítésére vonatkozó építőmérnök-kari javaslat. A Gépészmérnöki Kar is kidolgozta, majd a Kari Tanács állás- foglalásának megfelelően módosítva felterjesztette a hallgatók politikai és világnézeti nevelésének eredményesebbé tételére vonatkozó javaslatait. 13
