A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975

In memoriam

varok léptek fel nála, és ez a betegség évről évre súlyosbodott. 1974 nyarán kórházi ápolásra szorult, de állapota nem javult. Ezután következett be 49 éves korában tragikus halála. Jó kollégát, kiválóan képzett szakembert és önzetlen barátot vesztettünk benne. DR. LÄNG GERTRUD (1932-1975) Oktatótársai és hallgatói mélységes fájdalommal és meg­döbbenéssel értesültek arról, hogy Dr. Láng Gertrud oki. földmérőmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunk­tusa 1975. február 11-én szenvedett autóbaleset követ­keztében március 31-én váratlanul elhunyt. Sopronban született, ott végezte középiskoláit és 1954 decemberében a néhány évvel korábban Sopronban szer­vezett Földmérőmérnöki Karon földmérőmérnöki oklevelet szerzett. Első munkahelye az AGROTERV vállalat volt, ahol hamarosan irányító tervezői beosztást kapott. A földmérőmérnöki szak Budapestre helyezése után 1959 novem­berében áthelyezéssel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Fotogrammetria Tanszékére került, és itt dolgozott a két műszaki egyetem egyesítése után is adjunktusi beosztásban tragikus haláláig. Az oktatókkal szemben támasztott hármas követelménynek, az oktatás-nevelés feladatainak, a tudományos munkának és a termelési gyakorlattal való kapcsolat fenntartásából származó megbízásoknak egyformán nagy szakmaszeretettel, lelkiis­meretességgel, tántoríthatatlan következetességgel tett eleget. Vezette a fotogrammetria gyakorlatokat, előadta a tantárgy földi fotogrammetria cimű fejezetét, s irányította a tanszék Tudományos Diákkörének munkáját. Lazaságot nem tűrt, de bármikor készen állt kis előadást tartani a hozzáfordulóknak a meg nem értett anyagrészekről, tanácsot adni a gyakorlatok, vagy a tudományos diákköri dolgozatok kidolgozásához. Eredményességét a számos díjazott diákköri munka tanú­sítja. Kedves témaköre a földi fotogrammetria volt, a kamarák állandóinak meghatározása, a különböző kamarák célszerű felhasználási körének megállapítása, az elérhető pontosság kérdése foglalkoztatta. E témakörből választotta doktori értekezésének témáját is, amellyel 1970-ben nyerte el a doktori címet. Sok jó gondolatát megosztotta munka­társaival, de maga nem volt termékeny szakíró. Tökéletességre törekedett, s gát­lásokkal küzdött, hogy vajon az őt foglalkoztató kérdések méltók-e arra, hogy folyó­iratunk révén nyilvánosságra kerüljenek. Pedig az úgynevezett ipari megbízásból fa­kadó munkái is olyanok, hogy ma, amikor az építészeti fotogrammetria oly nagy figyelemben részesült, nemcsak érdekes, de eredeti gondolatokat felvető megoldásuk révén is hasznos és követendő példaként szolgálhattak volna. Ha a műemlékvéde­lem eredményes beavatkozása nyomán az utókor is gyönyörködhet majd a feldebrői altemplom, a nagymarosi és a nagyharsányi középkori templom, vagy a budapesti 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom