A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975
Az 1974/75. tanév története
A marxizmus-leninizmus oktatása terén folytatódott az e körbe tartozó tantárgyak új tantervére való átállás. Ez az átállás a következő félévben a Tudományos szocializmus oktatásánál jelentkező csúcsterheléssel lényegében befejeződik. Megemlítendő, hogy elkészült e tantárgy új, korszerű programja és azt az illetékes szervek elfogadták, Filozófiából pedig a tantárgy új koncepciójának megfelelő jegyzet készült. A számítástechnikai oktatás helyzetét vizsgálva megállapította a Rektori Tanács, hogy az oktatás hatékonyságának növelése érdekében minden karon rugalmasan megváltoztatták az előadási és gyakorlati órák arányát, s többségében kiscsoportos foglalkozásokat tartottak. Az alapképzésben ugyan nem következett be lényeges változás az elmúlt tanévben, de a szaktárgyaknál jelentős előrehaladás tapasztalható a számítástechnika alkalmazásában. A nevelőmunka fejlesztésének fő irányát hosszabb időszakra az MSZMP KB ifjúság- politikai irányelvei és az irányelvek figyelembevételével készített egyetemi fejlesztési koncepció határozza meg. A rövidebb időszakra szóló előzőekből következő konkrét feladatokat testületi előterjesztések, illetőleg az ezek kapcsán hozott határozatok rögzítik. A nevelőmunka végzéséhez útmutatást és segítséget adnak a kari komplex nevelési tervek. A korábbi években három, az 1974/75. tanév folyamán tovább négy kari nevelési terv készült el. Valamennyi terv tartalmazza a nevelési célokat és feladatokat, valamint a megvalósítási módszereket és a végrehajtásért felelős szerveket, illetve a megbízott személyeket. Reméljük, hogy a gondos munkával összeállított nevelési tervek végrehajtása következtében a nevelőmunka hatékonysága növekszik. A hallgatók nevelésében, képzésében igen fontos szerepet játszik a hallgatók tanulmányi munkájának szabályozása. Erre két lehetőségünk van: célszerűbb számonkérési-ellenőrzési rendszer kifejlesztése és az ösztöndíjpolitika megfelelő alakítása Az elmúlt évek során az oktatásmódszertani korszerűsítések többsége a számonkérési-ellenőrzési rendszer fejlesztésére törekedett. Több tanszék folyamatos és elmélyült egyéni munka ösztönző számonkérési rendszert vezetett be abból a célból, hogy a hallgatók a tananyagot jobban elsajátítsák és megértsék és ezáltal alkalmasak legyenek a további ismeretek értő befogadására. Ezen kezdeményezések tapasztalatai alapján lehetőség van a számonkérési-ellenőrzési rendszer átfogó fejlesztésére. Az Egyetemi Tanács az e tárggyal kapcsolatos 1974. december 16-i határozatában felhívta a dékánokat, alakítsák ki a kari sajátosságok alapján álláspontjukat, s a karok dolgozzák ki a számonkérés olyan, minden tárgyat átfogó tervét, amely összehangolja a tárgyak követelmény szintjeit. A Tanács határozatára megalakított munkabizottság megkezdte a Tanulmányi és vizsgaszabályzat módosítására vonatkozó javaslat kimunkálását. A hallgatók munkájának szabályozásában, mint már említettük, jelentős szerepet játszik az ösztöndíjpolitika is. Ezért a számonkérési-ellenőrzési rendszer vizsgálatával párhuzamosan felülvizsgáltuk az egyetemi ösztöndíjpolitikát. Az eddigi tapasztalatokat összegező jelentés alapján a Rektori Tanács és a KISZ VB együttes ülésén olyan határozat született, amely szerint az ösztöndíj utasítás rektori végrehajtási rendelkezését a szükségletek szerint módosítani kell. Ez a módosítás a tanáv folyamán elkészült. 13
