A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1972-1973
Dr. Perényi Imre rektor beszéde az Egyetem tanévnyitó ünnepségén
DR. PERÉNYI IMRE REKTOR BESZÉDE AZ EGYETEM TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGÉN Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves Munkatársaim! Kedves Vendégeink! Kedves Hallgatóink! A mai napon tartjuk Egyetemünk 191. tanévnyitó ünnepélyét. Ez alkalommal szeretettel üdvözlöm az Egyetem minden dolgozóját és hallgatóját. Külön üdvözlöm az elsőéves hallgatókat, akik felvételi vizsgáik sikeres letétele után most indulnak el a mérnökké válás nehéz, de nagyon szép útján. Az elmúlt tanévben több mint 12.000 hallgatónkat mintegy 1.500 oktató, továbbá 2.800 nem oktató dolgozó segítette tanulmányaik végzésében, 2.970 hallgató fejezte be tanulmányait és nyert jogot az államvizsgák letételére. Többségük már az államvizsgákon, a diplomaterv megvédésén is túl van. Mérnöki Továbbképző Intézetünk pedig 20.000 főt oktatott rövidebb-hosszabb idejű tanfolyamain. A társadalmi-tudományos-technikai forradalom korszakában a termelés, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés mind nagyobb feladatot ró a mérnökképzésre és továbbképzésre, a tudós utánpótlás nevelésre. Ezért érthető, hogy kormányzatunk, pártunk és társadalmunk mind fokozódó követelményeket támaszt velünk szemben. E követelmények újszerűek és inkább minőségi, mint mennyiségi jellegűek. Az elmúlt tanévben is ennek jegyében fáradoztunk és számos jelentős feladatot oldottunk meg. Engedjék meg, hogy közülük néhányat kiemeljek. A karok az Egyetem oktatási-nevelési és tudományos célkitűzéseit rögzítő egyetem- fejlesztési koncepció alapján kidolgozták fejlesztési tervjavaslataikat. A kari fejlesztési tervek — amelyek a szakmai profiltól függően, az ebből eredő kari sajátosságok folytán sok mindenben eltérnek egymástól — közös jellemzője, hogy oktatási-nevelési célkitűzésük magában foglalja a hallgatók szakmai nevelését, tehát a mérnöki hivatástudatra, mérnöki szemléletre, felelősségtudatra nevelést, valamint a politikai, erkölcsi, világnézeti, esztétikai, testi nevelést, vagyis a személyiség minden oldalának tudatos alakítását. E tervek a szakemberképzés egyik alapvető oktatási-nevelési módszerének a munkaszerűséget tekintik. 3
