A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1972-1973
Nyugalomba vonultak
ményei: a mechanikai kiegyenlítés új elmélete, a statikai koordinátakiegyenlítés, a magyar országos felsőrendű hálózat kiegyenlítéséhez alkalmazott eljárás: a dominánspontok módszere; a Gauss-Krüger vetület magyarországi viszonyokhoz való alkalmazása és a számításokhoz szükséges képletek kialakítása és táblázatok elkészítése; nagyobb területek ábrázolása egységes vetületi koordinta-rendszerben; számos egyéb vetületi probléma megoldása; a fiktiv mérési eredmények alkalmazása; a sokszögelési csomó pontrendszerek kialakítása és számítási metódusa, a különböző földi ellipszoidok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározására szolgáló elméleti vizsgálatok stb. Tudományos eredményei elismeréseként 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, majd a Geodéziai Tudományos Bizottság elnöki tisztét bízta rá. Kiemelkedő szaktudása, szorgalma, munkabírása példaként szolgál és ösztönzően hat környezetére. Tanszékvezetői irányítása mellett munkatársai közül - csupán az utóbbi tíz évben — hárman kandidátusi fokozatot és négyen egyetemi doktori címet szereztek. Kiemelkedő érdemei elismeréseképpen 1955-ben Kossuth-díjat, később „Felszabadulási Emlékérmet” kapott. Két ízben tüntették ki a „Munka Érdemrend” aranyfokozatával és ugyancsak két ízben részesült az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetésben. Elnyerte a Geodéziai és Kartográfiai Egyesült „Lázár Deák Emlékérmét” és a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat által a szaktudomány kiváló művelésének jutalmazására alapított „Fasching Antal Emlékérmet”. A műszaki felsőoktatásban és a tudomány művelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként a Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérmét kapta meg. Hazay István jó egészségben, töretlen munkabírással továbbra is résztvesz a tanszék tudományos és oktató munkájában, valamint a szakmai.közéletben. Nagy szaktudásával, tiszteletre és szeretetre méltó emberi tulajdonságaival a földmérőmémöki társadalom közmegbecsülésben álló alakja, mérhetetlen szakmaszeretetével pedig mindannyiunk követendő mintaképe. Munkájához további erőt, jó egészséget kívánunk. Dr. Hőnyi Ede 1908 január 17-én Budapesten született. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után, 1931-ben a Műegyetemen általános mérnöki oklevelet szerzett. 1931-32-ben — a nagy munkanélküliség idején — állás nélkül volt, csak alkalmi földmérési és útépítési munkákban vett részt. 1932-ben a Műegyetem Geodézia tanszékére került Oltay Károly professzor mellé, mint fizetés nélküli tanársegéd. 1934-től részt vett Budapest új felmérésének háromszögelési munkáiban, majd 1949-ig a Főváros III. ügyosztályán dolgozott városmérésí, háromszögelési és alappontnyilvántartási munkakörben. A felszabadulás után megbízás alapján elvégezte az újjáépítendő budapesti Szabadság-híd és Margit-híd, a szegedi közúti híd, valammt a tokaji közúti és vasúti híd geodéziai mérési és kitűzési munkáit. 1949-50-ig a Fővárosi Tervező Iroda mérési osztályának volt vezetője. 1950 és 1961 között az Országos Földméréstani Intézet, majd az ebből alakult Geodéziai és Kartográfiai Intézet, később a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat mérnökeként részt vett a magyarországi új felsőrendű háromszögelési hálózat mérési és számítási munkáiban. 32
