A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
Dr. Perényi Imre rektor ünnepi beszéde a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének 100 évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak plenáris ülésén
DR. PERÉNYI IMRE REKTOR ÜNNEPI BESZÉDE a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak plenáris ülésén Tisztelt ünneplő Közönség! Kedves Vendégeink! Kedves Elvtársak! A mai ünnepi ülésünkön a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének 100. évfordulójára emlékezve, első szavunk a szeretet és a hála legyen mindazok iránt, akik az Alma Mater faiai között a magyar mérnökgenerációk sorát nevelték és öregbítették Egyetemünk hírnevét hazánkban és határainkon túl. Hálával gondolunk mindazokra, akik formálták és kialakították Egyetemünket olyanná, amilyennek itthon és külföldön ismerik. Büszkén emlékezünk Egyetemünk tanítványaira, akik a hazai ipar, technika, tudomány fejlődését biztosították és ezzel egyúttal gazdagították, elősegítették az egyetemes tudományos és technikai fejlődést. Közülük számosán a haladó társadalmi reformok, a forradalmak harcosai és vezetőiként hazánkban és nemzetközileg is elismerten tevékenykedtek. Büszkeséggel emlékezünk arra is, hogy elődünkben, az 1782-ben létesített Institutum Geometrico Hydrotechnicumban 189 évvel ezelőtt, a világon az elsők között, megindult a mérnökképzés. A múlt század első felében az első ipari forradalom hatására mind többet és mind többen foglalkoztak hazánkban az önálló politechnikum létesítésének gondolatával. Már az 1836. évi pozsonyi országgyűlés „közóhaj”- nak minősítette egy önálló Politechnikum Institutum létesítését. 1846-ban, vagyis 125 évvel ezelőtt a királyi egyetem főépületében „József Ipartanoda” néven meg is nyílt az új mérnökképző intézet. Az 1848—49. évi szabadságharc leverése utáni időszakban a Mérnöki Intézetet és az Ipartanodát egyesítették, majd 1856-ban, 115 évvel ezelőtt, az intézmény Polytechnikummá alakult. Az 1861/62. tanévben jelent meg az első magyar nyelvű tanrend, melynek fejlécén már „Királyi József Műegyetem” név szerepelt. Jelentős változást hozott ezen intézmény további sorsára vonatkozóan Sztoczek József igazgató kinevezése. Ez a széleslátókörű szakember a tanári karral együtt szívós harcban küzdött az oktatás korszerűsítéséért és a szükséges anyagi eszközök előteremtéséért. Ennek eredménye a Technikai Osztályon belül 3 önálló oktatási csoport kialakulása volt, azaz a mérnökök, a gépészek és a vegyészek szétválasztása. Az eredmények ellenére két súlyos gondja maradt a Polytechnicumnak: nem rendelkezett a szigorlatokhoz kötött oklevelek kiadásának jogával és nem volt megoldva az intézmény elhelyezése sem. 10 évvel később, 1870. április 7-én terjesztette Eötvös József kultuszminiszter a Képviselőház elé törvényjavaslatát a József Műegyetem újjászervezéséről, melynek alapján a Műegyetemet az állami egyetemekkel egyenlő 3
