A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
Dr. Perényi Imre rektor ünnepi beszéde a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének 100 évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak plenáris ülésén
szómos központi feladat hárul ránk: a nyelvi képzés és az aspiráns nyelvvizsgák lebonyolítása, a kandidátusi szintű filozófiai vizsgára előkészítő tanfolyamok szervezése és a vizsgáztatás, a szakmai vizsgák megszervezése és a kandidátusi vizsgabizottságok megalakítása is az Egyetem feladata. A publikációk száma ugyan nem abszolút értékű paramétere a tudományos munka eredményességének, mégis figyelemreméltó, hogy oktatóink csak az elmúlt 5 évben 188 szakkönyvet, 128 tankönyvet, 423 egyetemi jegyzetet írtak; magyar szakfolyóiratokban 2589 és külföldi szakfolyóiratokban 806 cikk jelent meg ebben az időszakban oktatóink tollából. Az oktató-nevelő munka, a korszerű mérnökképzés elengedhetetlen feltétele a magas szintű kutatási tevékenység. A Budapesti Műszaki Egyetem nemcsak az ország legnagyobb oktatási intézménye, hanem jelentős kutató központja is, amelyben az oktatási, nevelési és kutatási feladatok elválaszthatatlan egységet alkotnak. A másfélezret meghaladó teljesállású oktatókutató gárda kutatókapacitás szempontjából országosan jelentős tényező még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy az oktatók csak munkaidejük egy részét tudják kutatásra fordítani. Ezért a kutatási kapacitás növekedését jelentősen befolyásolhatja a segéderőellátottság. Ezen a téren Egyetemünk helyzete nem kielégítő. A kutatókapacitás növelhető a hallgatóknak a kutatómunkába való fokozott bevonásával, elsősorban a tudományos diákkörök révén, illetve a hallgatóknak a szerződéses munkákba való bevonásával is. (Hallgatóink 14%-a tevékenykedik tudományos diákkörökben és vesz részt a tanszéki kutatásokban. Közel 10% az olyan hallgatók aránya, akiket tanszékeink szerződéses munkákban foglalkoztatnak.) Lehetőséget nyújt a kutatói kapacitás bővítésére a tudományos ösztöndíjasok most bevezetett rendszere is. Az oktatás és a kutatás tárgyi feltétele a megfelelő gép- és műszerállomány, amely a felszabadulás óta bekövetkezett nagymértékű gyarapodás ellenére állóeszközértékünknek mindössze 23%-át teszi ki. Ahhoz, hogy a tudománypolitikai irányelvek által előírt népgazdasági szintű kutatásokban nagyobb mértékben résztvehessünk, az Egyetem gép- és műszerellátottságát feltétlenül javítani kell. Az Egyetemen folyó tudományos kutatások támogatására szolgáló anyagi eszközök több csatornán érkeznek. A költségvetési kutatástámogatás ősz- szegében az utóbbi években csak kisebb mértékű változás mutatkozik. Annál dinamikusabban fejlődik a kutatómunka anyagi finanszírozásának másik forrása, az ipar részére végzett szerződéses munkák, amelyek mind az Egyetem, mind az ipar szempontjából nagy jelentőségűek és emellett lehetővé teszik a fiatal oktatószemélyzet számára az ipari gyakorlat megszerzését, fejlesztik az egyetemi felszerelést, jelentős bérkiegészítést nyújtanak és nem kis összeget fordítottunk dolgozóink szociális helyzetének javítására. Az Egyetem szerződéses munkáinak volumene évről évre emelkedő tendenciát mutat; a fejlődés üteme az új gazdasági mechanizmus hatására ugrásszerűvé vált és a teljesítés 1970-ben elérte a 126,6 milliót. Pozitív jelenségnek tekinthető, hogy a vállalások volumenének közel 2/3-a kutatási-fejlesztési jellegű. örvendetesen megnövekedtek külföldi kapcsolataink; több baráti állam műszaki felsőoktatási intézményével és néhány nyugati intézménnyel kötöttünk közvetlen együttműködési megállapodást. így a Szovjetunióból 5, Bul8
