A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

Nyugalomba vonultak

NYUGALOMBA VONULTAK BÁN GÉZA 1958. aug. 1-én került a BME Politikai Gazdaságtan I. Tan­székére. Személyében jólképzett, nagytapasztalatú marxizmus oktatót nyert az egye­tem. Az egyetemi marxizmus oktatás megindítása óta részese ennek a mun­kának. Több évig volt a Villamosmérnöki Karon folyó politikai gazdaságtani oktatás irányítója és aktív részvevője. Hallgatói, kollégái tisztelték és sze­rették őt. 1931 óta vesz részt a munkásmozgalomban: fő tevékenységi terü­lete a propagandamunka volt, de részt vett sok politikai akcióban is. A fel- szabadulást követő években az ország különböző részein vezetett pártisko­lákat, aktív részese volt ezen évek politikai küzdelmeinek. Munkáját, emberi magatartását több rangos kitüntetés dicséri: A Szocia­lista Hazáért Érdemrend, a Munkaérdemrend arany fokozata (2 ízben), a Munkaérdemérem bronz fokozata, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Munkásőr Szolgálati Emlékérem, az Oktatásügyi Kiváló Dolgozója kitüntető cím. Nyugalomba vonulása mindannyiunkban felidézte példamutató munkás­ságát, egész élettevékenységét. DR. BORSOS JÓZSEF oki. mérnök, egyetemi tanár, műszaki doktor, a mű­szaki tudományok kandidátusa. Oklevelét 1924-ben szerezte a Budapesti Jó­zsef Műegyetemen. 1924-1930. években tanársegéd az Alkalmazott Szilárd­ságtan, majd a Hídépítéstan I. tanszékén, részt vett dr. Czakó Adolf és dr. Mihailich Győző professzorok tervezési munkáiban. 1925. nov. 1-én Budapest Főváros szolgálatába lépett és ott az Üt- és Mélyépítési ügyosztály Vízépítési Alosztályán kikötő, támfal, híd, árvízvédel­mi, alapozási és csatornázási munkáknál tervezői, kivitelezői, később köz­ponti irányítói feladatokat végzett. 1946-ban fővárosi tanácselnökké válasz­tották, 1951-ig vezette az Üt- és Mélyépítési ügyosztályt, irányította a Duna- hidak feljáró útjainak, az út és villamosvasúti hálózat rekonstrukciójának építését és felelős vezetője volt a főváros árvízvédelmének, vállalattá szer­vezte át a Fővárosi Csatornázási Műveket és a Fővárosi Kertészetet. Részese volt Nagy-Budapest műszaki igazgatása megszervezésének. 1951—53-ban a Fővárosi Beruházási Vállalat vezérigazgatója, 1953—54-ben a Beruházási Igazgatóság főmérnöke. E két szerv bonyolította le az akkori nagyberuhá­zásokat. 1954. szept. 1-én tanszékvezetővé és egyetemi tanárrá nevezték ki, 1957— 59-ig rektorhelyettes. Kinevezésekor megbízták a Városgazdasági Tanszék, valamint a város- és községgazdálkodási (kommunális) mérnökképzés meg­83

Next

/
Oldalképek
Tartalom