A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972
A 100 éves Vegyészmérnöki Kar története
ieti képzés fontosságát és állást foglalt mindenféle szűk látókörű prakticista kiképzés ellen, írván „Az elvont tudomány teszi alapját a tisztán műszaki tudományoknak. Ö az, ki lelket lehel a holt tömegbe. Tudományos alap nélkül ipar sem létezhetik és maga a föld is csak a tudomány varázsvesszejének érintésére szolgáltatja ki kincseit. Bár sokat halljuk, mégpedig irányadó körökben is, hogy a műszaki iskola túlnyomóan gyakorlati irányt kövessen, halljuk a mesét az arany praxisról és a szürke teóriáról, de ne hallgassunk rá, mert ez a legtöbb esetben olyanoktól származik, kiknek sem az elméletről, sem a gyakorlatról helyes fogalmuk nincsen. Az elméletnek helyes gyakorlati alkalmazása szülte az újkor bámulatos eredményeit. Valóban életrevaló ipar csak ott fejlődhetik, ahol a tudományt fejlesztik”. Karunk igyekezett ennek megfelelően úgy oktatni, hogy valamivel mindig előbbre legyen a termelési igényeknél. Mindenesetre a vegyészi szakosztály első évei elég nehezek lehettek. Feltehetően jelentkezők hiányában nem létesült végül is önálló szakosztály; 1873 74-től neve egyetemes és műszaki vegyészi szakosztály. A dékán is közös volt. Az első dékán Szily Kálmán, a fizika professzora volt. A kezdeti nehézségekre utal Stoczek József rektor 1877/78. tanévi megnyitó beszéde: „Az építészeti és vegyészi szakosztály az alakulás nehézségein túl van. Az építészeti szakosztály gyorsabban halad és remélhető, hogy kultúrérdekeink előmozdításában hasznosan fog közreműködni. A vegyészeti szakosztálynak lassúbb haladása abban leli magyarázatát, hogy vegyi iparunk csak kezdetleges állapotban van.” A korábban felsorolt tanszékek vezetésében a század végéig alábbi változások álltak be: A Növény- és Állattani Tanszék 1871-ben kettévált. Az Állattan Tanszéket megtartotta Kriesch János, a növénytan élére Klein Gyula nyert kinevezést. Kriesch elhunyta után (1888) Entz Géza lett az állattan professzora, 1901-ig, utána Daday Jenő következett. Az Ásványtan Tanszék vezetését 1894-ben Schmidt Sándor, 1904-ben Schafarzik Ferenc vette át. A Fizika Tanszék matematikai és kísérleti fizikára vált szét. A Kísérleti Fizika Tanszék vezetője Schuller Alajos lett (1872), aki a tanszéket 1916-ig vezette. Ö adott elő fizikán kívül kémiai fizikát is a vegyészeknek. Matematikát 1889-ig Hunyadi Jenő adott elő a vegyészeknek, attól kezdve Kürschak József. Változás állt be 1882-ben a Kémiai Tanszék vezetésében is. Nendtvich Károly nyugalomba vonult, utóda llosvay Lajos lett, aki a tanszéket több mint félévszázadon keresztül vezette. 1898-ig egyébként mindössze 33 vegyészi oklevelet állított ki az Egyetem, ami mutatja az érdeklődés csekély voltát. Az első 3 vegyészi oklevelet Gritt- ner Albert, Sonnefeld Jakab és Szilágyi Gyula nevére állították ki. Itt jegyezzük meg, nem elírásként mondtam mindeddig vegyészit vegyészmérnöki helyett. A Műegyetem 1907-ig vegyészi oklevelet adott, csak attól kezdve tért át a vegyészmérnöki elnevezésre. Az első vegyészdoktori oklevelet Reisz Frigyes számára állították ki 1902-ben. 1881-ben megkezdődött a Műegyetem építkezése a Múzeum körút és Esz- terházy utca közti telken s a kémiai tanszékek 1882-ben már be is költözhettek az Eszterházy (Puskin) utcai új, korszerű, megfelelő laboratóriumokkal ellátott pavilonjukba. E pavilon máig is a kémiai felsőoktatásnak szolgál. A lágymányosi Műegyetem elkészülte után régi épületeit a tudományegyetem 4 Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 49
