A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1969-1970
In memoriam
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hatvanadik születésnapján a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki. Emlékét a Budapesti Műszaki Egyetem nagyjai között fogja megőrizni. DR. KOSA GYŐZŐ (1918—1970) Dr. Kosa Győző 1918. július 13-án született Keszthelyen. Egyetemi tanulmányait 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte el, mint az Eötvös- kollégium tagja, de katonai szolgálata miatt csak a felszabadulás után, Debrecenben fejezte be. A bölcsészdoktorátust 1946 júniusában szerezte meg. Elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet. 1952-ben került a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárába. 1958 tavaszán megbízást kapott a Folyóiratosztály vezetésére. Jól átgondolt tervszerűséggel és nagy energiával azonnal megindította könyvtárunk folyóiratállományának tudományos színvonalú feldolgozását. A továbbiak során újjászervezte a folyóiratleltározást, a raktározást és megindította a hiányok pótlását. Könyvtárunk folyóiratkezelési gyakorlatát előre tisztázott, szilárd elvi alapokra helyezte és ezeket az elveket két jelentős munkában publikálta is. Az első volt az „Útmutató és példatár a műszaki folyóiratok könyvtári feldolgozásához”; a második a „Folyóiratok könyvtári leltározása.” Munkái külföldön is visszhangot keltettek, nálunk pedig első könyve a folyóiratfeldolgozási szabvány alapjául szolgált. 1963 végén újabb munkája jelent meg: „A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Folyóiratállománya” címmel. Áldozatkészen, sokszor egészségét nem kímélve végezte az osztályvezetés feladatait. Kegyelettel adózunk emlékének. ROSIVALL FERENC (1921—1970) Rosivall Ferenc, az Építőmérnöki Kar Mechanika Tanszékének docense hosszabb betegség után 1970. április hó 20-án elhunyt. Halála nemcsak családját, barátainak körét, dolgozó társait borította gyászba, hanem nagy csapást mért a Tanszék oktató munkájára is. Kitüntetéses érettségi után 1943-ban ugyancsak kitűnő minősítéssel szerezte meg mérnöki oklevelét is. Oktató munkáját már ezt megelőzőleg 1942-ben kezdte meg Egyetemünk Ábrázoló Geometria Tanszékén. 1943-tól mint tanársegéd működött a Vasútépítés és Földművek Tanszéken, majd 1946-tól a Mechanika Tanszéken. Itt 1949-től adjunktussá lépett elő. Később főmunkahelye az Építéstudományi Intézet, illetőleg az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet volt. Kiváló oktatói működését az Egyetem ezután sem nélkülözhette. Ezért 1950 óta mint óraadó, majd 1954-től kezdve egészen haláláig mint félállású docens működött. 21
