A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1967-1968
Tudományos, kutatási és művészeti munkásság, publikációk
tem. Bp. 1967.) — A kémia nagy pillanatai. 1—4. (Társszerző: Pető Gábor) (Magy. Rádió. Bp. 1967.) Szabó Pálné: Alumíniumionok meghatározása amperometriás, konduktomet- riás és oszcillometriás módszerrel. (MKE. Bp. 1967.)-----Alumíniumanód viselkedése aktiváló ionokat tartalmazó oldatban. (MKE. Bp. 1967.) Mázor László—Takács József: Vivőgázprogramozás a gázkromatográfiában izoterm körülmények között. (BME. Bp. 1967.) Takács József: Tájékoztató gázkromatográfiás gázelemzés. (MKE. Bp. 1967.) Kutatómunka Redox indikátorok gyakorlati alkalmazásának és tulajdonságainak komplex vizsgálata. A difenilamin oxidációja során — a kísérleti körülmények változtatásával — triplett szerkezetű spektrum mutatkozik. Az indikátorműködésen túlmenően a variaminkék oxidációs mechanizmusát mint egy modellanyag oxidációs mechanizmusát tanulmányozták kombinált vékonyréteg-kromatográfiás és infravörös spektroszkópiás eljárással. Az elválasztás során kapott lű—12 féle oxidált termékből 4-et sikerült azonosítani. E. S. R.-vizsgálattal bebizonyították, hogy a koncentrált kénsavas közegben végzett oxidáció során mind a variaminkék, mind a difenilamin esetében keletkezik szabad gyökös szerkezetű termék. Analitikai csapadékok gócképződésének, kristálynövekedésének és morfológiájának vizsgálata. A gócképződésben szerepet játszó egyes faktorok hatásának vizsgálata, ezek: a leválasztandó oldat pH-ja, az oldat előzetes szűrésének a hatása, különböző szennyező ionok befolyása. Folyamatban vannak kísérletek a mágneses téren való átáramoltatás hatásának vizsgálatára. Ezenkívül egyes csapadékok morfológiáját elsősorban a mikroszkópos alak és a szemcseméret eloszlás szempontjából vizsgálják. Új eljárások kidolgozása heteroelemek és csoportok meghatározására szerves vegyületekben. Eljárás kidolgozása szerves vegyületek és komplexek fluortartalmának meghatározására. Égetés után a keletkező fluor vegyületet kloraniláttal reagáltatják és a szabaddá váló klora- nilsavat fotometrálják. Az elvet szervetlen modellvegyületekkel dolgozták ki. Tisztázták a zavaró ionok hatását. Szerves vegyületek hidropirolízises vizsgálata. Spektráltiszta szénnel mint modellanyaggal vizsgálták a hidropirolízises reakció egyes paramétereinek hatását — hőmérséklet, vízgőz mennyisége, az áramlás sebessége stb. — a reakciók végrehajtására összeállított készülékben. A kísérletek eredményeként sikerűik összefüggést találni a vízgőzkoncentráció, az idő és a hőmérséklet között a szén-vízgőz reakció lefutása során. Szervetlen vegyületek vizsgálata pirolízises gázkromatográfiával. Foglalkoztak az oldószer robbantásos bemérési módszer alkalmazásával, valamint a többkemencés szakaszos felfűtésű pirolizátorok alkalmazásával. A modellanyagokkal végzett előkísérletek után sor kerül szerves anyagok elemzésére a kidolgozott kísérleti körülmények között. E témához szorosan kapcsolódik a gázkromatográfia egyes elméleti kérdéseinek vizsgálata. Kísérletek folytak a programozott áramlású gázkromatográfia egyes elméleti kérdéseinek tisztázására. A programozott áram’lású gázkromatográfia lehetővé teszi az optimális csúcsfelbontás biztosítását minimális kísérleti idő alatt. Ioncserés kromatográfiás módszerek fejlesztése. Megvizsgálták a konvencionális és pórusos ioncserélők viselkedését duzzadás szempontjából különböző szerves oldószerekben. A megfigyelések értékes támpontot nyújtanak ioncserés elválasztások kidolgozására nemvizes közegben, így eljárást dolgoztak ki szerves aromás savak ioncserés kromatográfiás elválasztására. Az elválasztás alkoholos ecetsav oldattal, a meghatározás ultraibolya spektrofotometriával végezhető. Ipari nyersanyagok elemzése oldatos és portechnikás színképelemzési módszerekkel. Spektroszkópiai fényforrások továbbfejlesztése céljából a korábban kidolgozott „folyamatos ívgerjesztés” alkalmazhatóságának vizsgálatával foglalkoztak plazmafolyamatok tanulmányozására. A katódos egyenáramú ívgerjesztés folyamatos megvalósítása lehetővé tette a plazmahőmérséklet eloszlásának a korábbiaknál pontosabb mérését. Mennyiségi spektrográfos eljárást dolgoztak ki a rézfinomítás melléktermékeként nyert réz-anódiszap ezüst, arany és platinafém tartalmának meghatározására. Csapadékcseréléses mikroreakciók az analitikai kémiában. Nyomjelzett extrakciós rendszerekkel foglalkoztak. Vizes oldatból a higany(II) halogenid komplexek (HgBrs, HgCla) vízzel nem elegyedő oxigéntartalmú szerves oldószerek segítségével higany(II) ionok mellől extrahálhatók. Ezen a tényen alapuló meghatározást dolgoztak ki kismennyiségű bromid 141
