A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
FIZIKAI KÉMIA TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Varsányi György egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Kromatográfiás módszerek alkalmazása szilárd felületeken lejátszódó reakciók tanulmányozására. 2. Hordozós fémkatalizátorok vizsgálata. 3. Folyadékelegyek adszorpciójának vizsgálata. 4. Nagytisztaságú félvezetők neutronaktiválásos vizsgálata. 5. Mono- és diszubsztituált benzolszármazékok elektronszerkezetének vizsgálata ultraibolya színképek alapján T. I. hatások rendszeres vizsgálata. 6. Különböző aszimmetria-paraméterű molekulák infravörös sávkontúrjait jellemző adatok számítása. 7. Molekulák rezgési erőtereinek vizsgálata. 8. Szerves ligandumokat tartalmazó komplexek szerkezetének vizsgálata. 9. Benzolszármazékok rezgési színképének vizsgálata. 10. Termodinamikai alapkutatások. 11. Elektrokémiai transzportfolyamatok termodinamikája. 12. Diffúziós és termoozmótikus jelenségek termodinamikája. ad 1. A K-vanadát katalizátor szorpciós tulajdonságait vizsgálták kvarc-gyapot hordozón, amely szorpciós szempontból iners (ellentétben a kovaföld- vagy szilikagél hordozóval). A CH4 levegős konverziójának vizsgálatában szintén alkalmaztak gázkromatográfiás módszert. ad 2. Kerámiahordozós nikkelkatalizátorokon a CH4 levegős konverzióját tanulmányozták. Módszert vezettek be a katalizátorok exakt minősítésére, a Ni felület mérésére (a hordozótól függetlenül), és megállapították, hogy a reakció két lépésben játszódik le, valamint azt, hogy a katalizátor működés (konverzió) közben redukált állapotban van. Ennek alapján új katalizátortípusok kidolgozása van folyamatban. Teljes égetésre (C02 + H20 termékké) alkalmas fémhordozós fémkatalizátortípust dolgoztak ki oldószergőzök és más éghető anyagok megsemmisítésére. ad 3. A nemzetközi irodalom Schay-Nagy, ill. Nagy-Schay néven szereplő folya- dékadszorpciós felületmeghatározási módszer alkalmazási lehetőségeit vizsgálták különböző típusú és fajlagos felületű aktív szeneken etanol-benzol, ecetsav-benzol, és ecetsav-víz elegyek segítségével. A határfelületi réteg szerkezetének felderítése, az adszorpciós előjelét, nagyságát befolyásoló tényezők meghatározásának céljából kezdték el a benzol-naftalin elegy adszorpciójának mérését különböző adszorbenseken (aktív szén, szilikagél, korom). Hasonló célból a fenol-víz adszorpciót tanulmányozták különböző hőmérsékleten. Ionadszorpció félvezető felületen. Az ionadszorpciót befolyásoló tényezők különböző nagyságú és jellegű hatását figyelembevévő vizsgálati eljárást dolgoztak ki a germánium 1:1:1 felületi ionadszorpciójának tanulmányozására. Az eljárás egyik fontos lépése az adszorpció utáni öblítés, amelyre reprodukálható és elméletileg is alátámasztott ún. „dinamikus” módszert sikerült kidolgozni. ad 4. A kutatócsoport félvezető tisztaságú germánium felületén kemiszorbeálódó réz és arany szennyzők hatását vizsgálta a neutronaktiválásos analízissel végrehajtott réz és aranymeghatározásra. Olyan elő és utókezeléses eljárást dolgoztak ki, amelynél gyakorlatilag nem lépnek fel adszorpció okozta hibaforrások. Aktiválás előtti „klórdesztillációs” eljárással sikerült megteremteni a gallium viszonylag gyors és 142
