A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége
egyszerű neutronaktivációs analízisének lehetőségét többek között réz, arany szeny- nyezőkre. ad 5. A témakört kibővítve nemcsak benzol, hanem heteroaromás vegyÖletek elektronszínképével is foglalkoztak. Vizsgálták öttagú heteroaromás gyűrűk elektronszínképét. Pirimidinszármazékokban vizsgálták a szubsztitúciós effektusokat, hatásukat az ultraibolya színképre, valamint sav-bázis egyensúlyaikra. ad 6. A témakörben általánosított diagram készül az aszimmetrikus pörgettyű jellegű síkmolekulák sávkontúrjainak elméleti meghatározására. A diagram használatához csupán a molekula geometriai adatai szükségesek. A tiszta sávokra a diagram már elkészült, jelenleg a hibridsávok diagramja van munkában. ad 7. A témakörben több irányú munka folyik. A belső rotációt végző molekulák rezgési erőterének vizsgálata során a hidrazin molekula a modell. Folyamatban van a hidrazin belső rotációjára vonatkozó Schrődinger-egyenlet megoldása. Az öttagú heterociklikus gyűrűk rezgési erőterének potenciálfüggvényeinek kiszámítása céljából elkészült egy elektronikus számítógépre írt program, amely izotóp-helyettesített molekulák rezgési frekvenciáinak segítségével határozza meg a molekulák F mátrixát. A piridin néhány halogénszármazékának rendellenes NMR és ultraibolya színképe alapján részletesen megvizsgálták rezgési erőterüket. ad 8. A vizsgálatok a piridinszármazékok, nevezetesen a pikolinok és halogén- piridinek vaskomplexeivel kezdődtek. A pikolinok vaskomplexeinek Mössbauer színképeiről elkészült egy közlemény. A különféle halogén-piridinek vaskomplexeinek előállítása folyamatban van. A tervben vállalt Mössbauer-spektrométer készítése során elkészültek a mechanikus és az elektronikus alkatrészek. A készülék 1967. év során kerül üzembe. Az ily módon elért deviza-megtakarítás mintegy 10 000$. ad 9. E téma keretében a szerves nitrovegyületek rezgésalakjaival, valamint az OH és NH sávok szerkezetével foglalkoztak. Emellett elkészült egy, a benzolszármazékok rezgési színképéről írt monográfia. ad 10. A legkisebb energiadisszipáció Onsager-féle variációs elvének egy korábban meghatározott új reprezentációja segítségével egy Hamilton típusú integrálelvet sikerült megfogalmazni. Az integrálelvből levezették a hővezetést, diffúziót, termő- diffúziót és a viszkózus jelenségeket leíró differenciálegyenleteket. A rotációs viszkózus jelenségekre általánosított Navier—Stokes-egyenlet levezetése is elkészült, valamint sikerült kidolgozni a termodinamika kanonikus megfogalmazását. Ezek az eredmények lehetővé teszik, a termodinamika kanonikus elméletének kidolgozását, valamint a többkomponensű és reagáló hidrotermodinamikai rendszerek térbeli és időbeli változásáról számotadó differenciálegyenletek teljes rendszerének meghatározását. ad 11. Az elektrokémiai transzportfolyamatok termodinamikájának területén megkezdték az elektrokémiai transzportfolyamatok elméletének kidolgozását. Elgyan- csak kezdeti lépések történtek az elektrokinetikus jelenségek elméletének megalapozása terén. Kísérleti vonatkozásban az alkáli haloidok nemizoterm vizes oldataiból és kálóméi elektródokból felépített termogalvánelemek jellemzőinak méréséből megállapították, hogy az Onsager-féle lineáris elmélet a vizes oldatban lehetséges körülmények között igen jól leírja a valóságot. Az elektrokinetikus jelenségek területén a kísérleti vizsgálatok folyamatban vannak. ad 12. A diffúziós és termoozmotikus jelenségek vizsgálatára részben sikerült kidolgozni egy megfelelő precizitású mérési módszert, amely azonban további finomításra szorul. Az alapvető kereszteffektusok mérése során nem sikerült eltérést kimutatni az Onsager-féle lineáris elmélet és a kísérleti eredmények között. További cél a kísérleti vizsgálatok kiterjesztése más rendszerekre, valamint a kísérleti pontosság fokozása. 143
