A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

Tanszékvezető: dr. Rudnai Guidó egyetemi tanár Kutatási tématerület:

1. Szerkezetek fárasztásának programozása és a kísérletek kiértékelése élettartam szempontjából.

2. Szerkezeti és terhelési szabálytalanságok vizsgálata.

3. Terebélyes lemezalkatrészek alakítása robbantással.

4. Négytengelyes személykocsik rugózási és lengési viszonyának vizsgálata.

ad 1. Gépszerkezetek üzemközbeni terhelésének mérésére és a mérési eredmények osztályozására a tanszék 1958 és 1962 között műszert (hisztométert) dolgozott ki. A hisztométer első példánya lehetővé tette a méréseket, de kezelése, súlya miatt nehézkes volt. Szükségessé vált a műszer továbbfejlesztése, melyet 1963-ban teljes egészében sikerült megvalósítani. A teljesen tranzisztorizált kivitel következtében a műszer méretei felére, súlya negyedére, fogyasztása pedig az ■eredeti kivitel tized részére csökkent. A nyomtatott áramkör alkalmazása a műszer sorozatgyártását is lehetővé tette. Az átdolgozott műszerrel méréseket az IKARUS Karosszéria és Járműgyártól kapott autóbuszok vázszerkezétén és futóművén végeztek. Vizsgálták az útviszonyoktól függő dinamikus terhelés változását az utasoknak megfelelő műterhelés hatására.

ad 2. A téma keretében elméletileg teljesen tisztázták az aszimmetrikusan elhelyezett ajtónyílás hatását az autóbuszkarosszéria erőjátékára. Az 1960—:62-ben merev kereszttartókra kidolgozott eljárást rugalmas kereszttartók esetére is általánosították. További kutatást a számítástechnika egyszerűsítése érdekében végeznek. Ennek során megkezdték a zavaró terhelés mátrixos számításának kidolgozását és kísérleteztek iterációs eljárás kidolgozásával is. Az eddigi vizsgálatok alapján azonban még nem sikerült egyértelműen eldönteni, hogy a Nyikolszkij professzor elméletén alapuló iterációs eljárás konkrét autóbusz szerkezet esetében konvergens-e, ill. elég gyors-e a konvergenciája.

Vizsgálatokat végeztek az alvázas autóbuszok szerelési pontatlanságából adódó “terhelés meghatározására. Az 1963. év folyamán a gépészkari matematika tanszék közreműködésével valószínűségszámítási alapon meghatározták a gyártási tűrések megengedhető értékét. Az elvégzett vizsgálatok igazolták az IKARUS gyárban már korábban (1959-ben) — a tanszék javaslatára — műszaki becslés alapján előírt gyártási tűrés értékek nagyságrendjét.

Elméletileg meghatározta a tanszék a járműszerkezetek anyagának megváltoztatásával elérhető súlycsökkentés szilárdságtani korlátáit. Ezzel a gazdaságosabban megvalósítható súlycsökkentés területeit is kijelölték (gépészeti alkatrészek, ülések stb.)

ad 3. A téma keretében az 1963, évben két fő problémakörrel foglalkozott a tanszék: , .

Szabadon alakított lemezeknél fennálló alakítási törvényszerűségek.

Adott formára alakított munkadarab elkészítése.

A töltetsúly és az alakítás mértéke közti összefüggés vizsgálatakor sikerült ballisztikai megfontolások alapján olyan egyenletet találni, melyben egy fix távolságban elhelyezett robbanóanyag súlya, és az általa alakított térfogat négyzet- gyökös összefüggést ad, amennyiben az alakított munkadarab forgási paraboloid vagy hiperboloid alakot vesz fel.

A töltettávolság és az alakítás mértéke a kísérletek alapján negatív kitevőjű exponenciális összefüggést adnak. Ennek az összefüggésnek elméleti feldolgozása még folyamatban van.

VASÚTI GÉPTAN TANSZÉK

1

186