M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Harmadik rész - Az 1943/44. tanév megnyitása
424 kísérletei ezt a kártételt meghiúsították. Kitűnt ugyanis, hogy a búzapoloska szúrásakor fehérjebontó enzimeket fecskendez a magba és ezek a tészta kelesztésekor fejtik ki a sikért lerontó hatásukat. Ha ilyenkor a tésztába oly vegyületet gyúratunk, amely ezeket az enzimeket leköti, a sikér bántatlanul marad és a tészta minősége kifogástalan. A mi búzánk világhírű minősége vagy bárom évtizeddel ezelőtt leromlott, mert a tudományos vizsgálatokat nem érvényesítették kellően. Különösen a néhány éve elbúnyt Han- kóczyé a nagy érdem, hogy búzánk ismét visszanyerte régi minőségét és hírnevét. A szomorú csak az, hogy kutatásai kellő arányú támogatás híján nemcsak aránylag későn érvényesülhettek, hanem műszereit egy-két aprólékos változtatással csak külföldön tökéletesíthette. Ennek fejében most egy külföldi vállalat a saját neve alatt hozza forgalomba és Hankóczy szerény egyéniségének világraszóló érdemeit még hazánkban is csak a legszűkebb szakkörök értékelik. Felfedezései a búza minőségének fizikai vizsgálatára terjedtek ki, amely fizikai tulajdonságok azonban kétségtelenül fehérjekémiai alkaton alapulnak. Ilyen fehérjekémiai kutatásokat még a múlt század végén egy amerikai kutató, Osborne kezdett meg, de átütő eredményeket az akkori módszerekkel nem tudott elérni. Az utóbbi években az orosz Kiesel és munkatársai modern módszerekkel már ki tudták mutatni, egyelőre a fehérjéknek csak kis hányadában, hogy a búza érése közben bizonyos nagyon finom változások valóban végbemennek. A feladatkör nagy gyakorlati jelentőségét az a már régibb tapasztalat mutatja, amely szerint a búzaszem, ha még éretlenül aratják, utóbb oly változáson megy át, hogy teljesértékűvé válik. E folyamatnak jelentősége van az aratás idején beállható nehézségek leküzdésében és kétségtelenül a fehérjék alkatának fokozatos megváltozásán alapul, íme itt áll előttünk megint a kémiai kísérletek jelentősége. A fehérjék alkata fokozatos változásának példáját a növény fejlődése során legújabban a szójában sikerült bebizonyítani. E jelenségek szorosan összefüggnek a növények nitrogén- tápláláséval, tehát a trágyázással, a műtrágyázással és így a mezőgazdálkodás leggyakorlatibb feladataival. A kísérleteknek ebbe a kategóriájába tartozik a hormonok hatásának kutatása. E biokatalizálók ismerete az állati élettanban már meglehetősen nagy fokot ért el, amikor a növények
