M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1942-1943
Harmadik rész - Az 1943/44. tanév megnyitása
423 Az elemnyomok szerepében szintén érvényesül az iónanta- gonizmus és itt még sok, a mezőgazdaságra fontos feladat vár megoldásra. A kísérletezés azonban tetemes nehézségekkel jár, a kísérleti anyagok kellő, nagyon drága és körülményes tisztítása miatt. Az elemnyomok a biokatalizálók kategóriájában nem alkotnak élesen elhatárolt csoportot, mert rendszerint szerves ve- gyületek alkotórészei gyanánt fordulnak elő. Ilyen' a vas, amelyről régóta ismeretes, hogy a hémoglobinnek, mint enzimnek alkotórésze. Azonban a hémoglobin elvesztette kivételes, egyedülálló tekintélyét, mint lélekzési tényezőét, amióta újabb vizsgálatok révén már egész sorát ismerjük a vastartalmú lélekzési enzimeknek, amelyek csak éppen fehérje-komponensük alkatában különböznek tőle és amelyek a növényekben és állatokban egyaránt előfordulnak. Ennélfogva pl. nagy a szerepük a szeszes erjedésben is. Főként Neuberg német és Euler svéd kutató kísérletei járultak hozzá, hogy az erjedés bonyolult enzimes folyamatait jobban megismerjük. Ez tette lehetővé még az első világháborúban, hogy Neuberg az erjedés folyamatainak kellő szabályozása által oly eljárást talált, amellyel a szeszes erjedésben kellő mennyiségű glicerint lehet előállítani. Ennek a módszernek nagy jelentősége volt a hadi glicerinínség enyhítésében. Minthogy szeszes erjedésről van szó, az eljárás a mezőgazdasági ipart is érdekli, még inkább azonban a fehérjében dús takarmányélesztő gyártása, amely szintén az erjedés folyamatainak kémiai felderítésén alapszik. Erjedéses folyamatok létesítik a dohány érlelését is, amelynek biokémiai továbbfejlesztésében két magyar tudós kiváló érdemeket szerzett. Az enzimek különben a biokatalizál óknak azt a csoportját alkotják, amely az általánosan ismert folyamatokat, a táplálkozást, erjedést, emésztést, lélekzést teszi lehetővé. Hogy az enzimek ismerete milyen mélyen belejátszik a mezőgazdaságba, erre csak egy példát hozok fel. Kiváló bxízánk minőségét tetemesen leronthatja az ú. n. búzapoloskának, a közönséges mezei poloska egy válfajának a szúrása. Az ilyen búza lisztjének tésztája elvesztheti jó keleszt- hetőségét, tehát éppen a magyar búzafajták lisztjének egyik legkiválóbb tulajdonságát. Néhány évvel ezelőtt a külföldi propaganda ezt a körülményt búzánk értékének a lefokozására igyekezett felhasználni. Szerencsére egy fiatal magyar kutató
