M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942

Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása

470

honfoglaló magyarok bányászati felkészültségéről. E krónika tudósítása szerint a magyarok 953-ban, mint a morvák szövetségesei a Kuttenberg környéki cseh ezüst bányavidéket elfoglalták és ezt tíz éven keresztül maguk termelték ki.8 9)

Ezzel kapcsolatban felemlítésre méltó még, hogy a komolyabb német munkák szerint is a magyar bányászatra az erősebb német hatás, illetve német bányászok jelentős betelepítése hazánkba csak a tatárjárás utáni időkben kezdődik.0) Viszont történeti tény, hogy hazánkban számottevő bányászat már a tatárjárás előtt is folyt. Királyaink ezüstpénzét semmi esetre sem külföldi ezüstből verték. Érdekes lenne tudni, hogy mely bányavidékekről valók ezek; a pénzek kémiai vizsgálata, az ezüst akkoriban jelentős szennyeződése és ennek összetétele talán erre is választ adhatna. Acsády történetírónk szerint10 *) a Sumla melletti Preszláv bolgár város 9G9 körül a magyar ezüst egyik nagy piacaként szerepelt. Adatát bizonyára a „povésti vremennych lét“, vagy röviden „povésti“ néven ismert orosz őskrónikából vette.“) De a réz is már jelentős kiviteli áru volt jóval a tatárpusztítás előtt, így pl. a régi hamburgi vámszabály a magyarországi réz mázsájára hamburgi polgárok esetében két, idegeneknél három pfennig vámot rótt ki,12) míg az 1190-ből származó steini vámszabály rézen kívül magyar ólomról is szól.13)

Hogy pl. a szívünkhöz nőtt Selmecbányánk német betelepítése 1241-nél előbbre nem tehető, a következő igen érdekes kultúrtörténeti adat is bizonyítja. A legrégibb ismert írott bányajog a IV. Béla király által megerősített 1244-ből való német nyelvű selmeci bányarendtartás, s csak utána következik az 1249-ből származó latin iglaui bányajog. A legfeltűnőbb azon8) Epitome historiea rerum Bohemicarum. II. könyv, 5. fej. A krónika a közvetlen közelben fekvő Oaslau vidékét említi.

9) V. ö. Kirnbauer: Deutsche Berg- und Hüttenleute als Pioniere der Technik und Kultur im europäischen Südosten. Zeitschrift f. d. Berg-, Hütten- und Salinenwesen im Deutschen Reich, 1941. év, 130. old. jobb hasáb.

10) A magyar birodalom története. I. köt. 58. old.

M) V. ö. Hondinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest, 1916. 49—50. old.

12) Rauch: Rerum Austriacarum Scriptores. 1793. I. köt. 209. old.

13) Rauch: Id. m. II. köt. 106. old.