M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
469 professzor egy nem régiben megjelent tanulmányában4) beható vizsgálatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a germán törzsek a bányászatot az eddigi felfogástól eltérően nem nyugatról kapták, hanem ezt köztük egy keleti, a Kaukázus északi lejtőjéről származó nép terjesztette el a Kr. e. második évezred táján. A bánj-ászát egyik bölcsőjét tehát az Óvilágban, a Kaukázus környékén kell keresnünk. Ne feledjük itten el, hogy történetírásunk tanúsága szerint a Kaukázus északi lejtője legalább egy évszázadon keresztül a magyarságnak is hazája volt. S bár ez sok évszázaddal későbbre esett, az időbeli eltolódás inkább csak azt jelentette, hogy a bányászat technikája ott ezalatt tovább fejlődhetett. Leigyen szabad itt még arra is reámutatnom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Magyar Etymo- logiai Szótár szerint az arany és ezüst szavak nyelvünk ősi szókincséhez tartoznak, s rokonai a testvér nyelvekben szintén megtalálhatók. Sőt vannak sokan a nyelvészek között, akik azt állítják, hogy az ezüst a kaukázusi eredetű őszét szóból származik.5 *) S végül a hitelességében egyre növekvő Anonymus krónikája8) a magyarok őshazájáról, Scythiáról azt írja, hogy „ott az aranynak és ezüstnek bőve!‘ volt. Eddig még csak azt állapítottuk meg, hogy a magyarság bejövetele előtt huzamosabb időn keresztül aranyban és ezüstben gazdag területeken lakott, továbbá, hogy ezeken a vidékeken a bányászatot már jóval előtte ismerték, és végül, hogy a magyar ötvösművészet a honfoglalásig már igen nagy fejlettséget ért el. Mindez azonban csak valószínűsíti, de még nem bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarság a bányászathoz értett. Van azonban közvetlen bizonyítékunk is. Wenzel Gusztáv, a budapesti egyetem néhai hírneves tanára már 1880 ban kiemelte, sajnos, kevés figyelemre méltatott nagy értékű könyvében7), hogy Balbinus Bohuszlav cseh krónikája rendkívül érdekes és igen fontos adatot tartalmaz a 4) Die Anfänge der Metallverwendung und des Erzbergbaues in Mitteleuropa. Zeitschr. f. d. Berg , Hütten- u. Salinenwesen in Deutschen Reich, 1941. év. 5) Magyar Etymologiai Szótár XI. füzet, 122. old. *) I. fejezet. ■ 7) Magyarország bányászatának kritikai története, 19. old.
