M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1941-1942
Harmadik rész - Az 1942/43. tanév megnyitása
438 rint a rácsos tartó rúdjainak csomópontjain ideális, súrlódás- mentes csuklós kapcsolást tételez fel a tényleges merev kapcsolat helyett. 1860—1890. időszakban kialakult a statikailag határozatlan tartóknak, a többtámaszú-, az ív- és a függőtartók elmélete, Culmann, Mohr, Maxwell, Castigliano, Müller-Breslau kiváló munkái révén. A budapesti műegyetem tudós professzora, Kherndl Antal — Culmann tanítványa — is kivette ebből az alapvető munkából a részét. Kherndl a befogott ívtartó háromszorosan statikailag határozatlan feladatát, három egyszeresen határozatlanra vezette vissza, a Culmann-féle centrális ellipszis helyett a grafo- statika legegyszerűbb eszközeit alkalmazva. Megoldásával megelőzte a külföldet. Csak az a sajnálatos, hogy a külföld erről nem vehetett tudomást, mert Kherndl 1882-ben és 1883-ban csak a Mérnök-Egylet Heti Értesítőjében tette közzé elméletét. A budapesti régi lánchíd megerősítési feladatával kapcsolatban Kherndl behatóan foglalkozott a függőhidak merevítőtartóinak elméletével. Ilyirányú értekezései biztos alapjául szolgáltak annak a hatalmas tervezési munkának, melyet a budapesti Er- zsébet-híd létesítése jelentett. A múlt század vége volt a hídépítés terén az öntudatos nagy alkotások kezdete. Rendelkezésre állott kiváló, egyforma minőségben, nagy mennyiségben és viszonylag olcsón előállítható folyt vasanyag, melynek különböző tulajdonságait a rendszeres tudományos anyagvizsgálat megállapította. A statika és a szilárdságtan pedig oly elméleteket bocsátott rendelkezésre, melyek segítségével a tartószerkezetek erőjátéka megvolt világítható és a legcélszerűbb méretek számítás alapján voltak megállapíthatók. Az építőanyagok laboratóriumi vizsgálata és a hídelmélet kifejlődése a hídépítésnek öntudatos, szilárd alapot biztosítottak, melyen a legújabb sohasem várt fejlődés indult meg. Ma már sikerült, nem mint csodát, nem mint az egyéni genialitás bámulatra- méltó produktumát, hanem mint öntudatos biztossággal végzett munka eredményét, 1280 méter nyílást — tehát az Erzsébet-híd nyílásának 4 4-szeresét — áthidalni, amint a San Prancisko közelében az Aranykapu fölöt épült kábelhíd mutatja. Ezenkívül ma már az a helyzet, hogy az anyagtulajdonságok mélyreható
