M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
80 régebben a tiszteletbeli műszaki doktori címmel való kitüntetésre terjesztette elő, időközben bekövetkezett halála azonban sajnos megfosztott bennünket attól, hogy őt legnagyobb megbecsülésünk e jelével valóban fel is ruházzuk. Hasonló veszteség érte Karunkat 1940. évi július hó 4-én Böhm Ferenc pénzügyminiszteri osztályfőnök elhúnytával is, akit nemcsak mint a hazai földgáz- és olajkutatás egyik úttörőjét és a magyar bányászati s fémkohászati műszaki igazgatás hosszú időn át volt főirányítóját ismertünk és becsültünk, hanem mint bányászati és kohászati felsőoktatásunk erőskezű és pártatlan támogatóját tisztelhettünk mintegy másfél évtizeden keresztül. A hála és megbecsülés soha nem múló érzésével fogunk gondolni Böhm Ferenere mindig, különösen ha a Selmecbányáról való menekülés utáni nehéz évekre emlékezünk majd. Mélyen fájlaljuk, hogy őszinte nagyrabecsülésünk kifejezéséül — váratlan halála folytán — már őt sem tüntethettük ki a tiszteletbeli műszaki doktor címével, noha a kezdeményező lépéseket már reánézve is megtettük volt. # A múlt tanév főbb eseményeinek ismertetését ezzel befejezvén, engedjék meg, hogy a továbbiakban —- régi szokásunkhoz híven — egy olyan kérdésről szóljak, mely az általam művelt tudományszakot érinti ugyan közelebbről, de talán általánosabb érdeklődésre is számot tarthat. A természettudományi megismerés útját szeretném ugyanis nagy vonásokban vázolni ezzel a reám nézve oly megtisztelő alkalommal, amikor Karunk dékáni székét elfoglalom. Tudvalevő, hogy a természettudomány egyike a legkiterjedtebb tudományoknak, hiszen a természet jelenségeinek beláthatatlan sora foglalkoztatja. De nemcsak hosszú az ember által már eddig is észlelt jelenségek sora, hanem igen szerteágazó is, és ehhez képest alakultak ki magának a tudománynak az ágai is. Csak a két főágat, a fizikait és a biológiait említem egyelőre. E kettő közül a fizikai ág az idősebb s talán kevésbbé terebélyes, de valamivel magasabbra nyúlt. Ezért célszerűbb, ha ezen az ágon vizsgáljuk meg a megismerés útját, hiszen a gyökér és a törzs közös és amit az egyikre megállapítunk az nagy vonásokban a másikra is érvényes lesz.
