M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
50 az a hófehérszínű mészkő (daehsteini mészkő) rakódott le, amelyet a Jánoshegy tetején, a Hárshegyen, a Fazekashegyen, stb. látunk ma felszínen. A meszes vázú állatok és növények meszes héjjain kívül hozzájárult a mésziszap s a dolomit képződéséhez a tengervízben oldottan foglalt kalcium- és magnéziumsókból képződött kálium- és magnéziumkarbonát is. A fenékvíz sztagnálása, bizonyos rothadási baktériumok felszaporodása s ennek következtében aránylag sok ammoniumkarbonát képződése a bomló szervezetekből elősegítette az oldott sókból a mészkő és a dolomit anyagának kiválását. A zátonyokon élt meszesvázú állatok közül soknak a váza erősen magnézium-tartalmú. Az eddigi megfigyelések eredményeiből arra a következtetésre jutunk, hogy a tenger feneke ez alatt a hosszú idő alatt, amig az említett üledékek benne lerakodtak, lassan, de állandóan süllyedt. Csak így érthető meg, hogy ebben az aránylag kis mélységű tengerben 1200—1300 m vastag üledéksorozat rakódott le. Mindezek a tengeri üledékek a triász után következő időkben emelkedés következtében szárazulattá emelkedtek ki. A kiemelkedés a középkor utolsó időszakában, a krétakorszakban fejeződött be. A középső krétakorú hegyképződés hazánk egész tömegét kiemelte a tengerből. A kiemelkedett tömegek sok helyen megroppantak, összetörtek, sok helyen összegyűrődtek, máshol mélyebb beszakadások keletkeztek. Ezekbe a mélyedésekbe helyenkint átmenetileg behatolhatott a felső kréta tenger. A budai hegyek azonban teljesen szárazon állottak. A kiemelkedett s megkeményedett dolomitban és mészkőben természetesen sok helyen megtalálhatók a triász tenger mész, vagy dolomit iszapjába került állatok kemény vázrészei kövületek alakjában (pl. Kis Gellérthegy, Fazekashegy, stb.) A kiemelkedés közben a budai hegyek kőzetei is helyenkint gyengén gyűrődtek, erősen összetöredeztek, s a törések következtében előállt rögök különböző szintekbe jutottak, vagy megtorlódva pikkelyesen kissé egymásra tolva helyezkedtek el. A felemelkedés következtében a régebben lerakodott triász üledékek egy része is a felszín közelébe, vagy a felszínre került. A hegység kiemelkedése után ezen a szárazulaton a víz, levegő, szél hatására olyan felszíni formák képződtek, akárcsak
