M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
51 a Karszt mészkőhegyeiben s lassankint a felszín nagy mértékben letarolódott, lepusztult. Az egész kiemelkedés a budai hegyek területén legalább 1200 méterre becsülhető. Az újkor kezdetén, mintegy 65 millió évvel ezelőtt, az igen erősen lepusztult Budai hegység nyugati szegélyének egy része a Dunántúli Középhegység többi területével együtt lassan süllyedni kezdett. Ekkor az erdő fái már többé nem őstűlevelű fák, vagy páfrányfélék, hanem valódi lombos fák, meg pálmák voltak. Az erdő fái fölött, a tenger fölött már nem repülő sárkányok, már nem fogas ősmadarak, hanem a mai madárféléink közvetlen ősei röpködtek. A virágos erdőkben, a mezőkön sok rovar, sok lepke élt. Eltűntek a vizes, mocsaras parti területek, sűrűségek gyíksárkányai, amelyek közül némelyek 20—25 m hosszúságot is elértek. A középkor végén már csak kevés helyen éltek az őshüllők utolsó fajai. Helyettük mind nagyobb számban jelentek meg az emlősök. Az emlősök a maiaktól még igen eltérők voltak, csakhamar azonban rohamos fejlődésnek indultak. Mindezek a változások azonban nem egyszerre, nem hirtelen következtek be, hanem átmenetek hidalták át az újkort a középkorral. A süllyedés következtében megkezdődött a tenger előrenyomulása a szárazföld belseje felé a mélyebbre került pásztákban. A budai hegyek közvetlen közelében nagyobb méretű süllyedés ebben az időben Nagykovácsi, Pilisszentiván és Pilisvörösvár környékén játszódott le. Ennek a lassú süllyedésnek a következtében a mészkövek és dolomitok hasadékaiban levő karsztvíz tükre viszonylag emelkedett. Evvel együtt a laposabb parti területeken s beljebb a szárazulat mélyedéseiben is mocsaras területek álltak elő. Ezekben dús mocsári növényzet fejlődött ki. Ezekből a dús mocsári vegetációkból képződtek távolabb a budai területektől a tatabányai, dorogi, tokodi, stb. széntelepek. Közelebb Budapesthez, a Budai hegység északnyugati szélén Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisvörösvár környékének mocsaras mélyedéseiben keletkeztek széntelepek. Sőt egy ponton a főváros területén is ismeretes volt az ebben a korszakban történt nagyobb mértékű süllyedés: a városligeti régi artézi kút területén. Itt az artézi kút fúrásakor közvetlenül a dolomit fölött 0'85 m vastag, az előbb említett területek szenével azonos korú 4*
