M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
36 tést váró szükségletei, szünetelő vagy megszüntetett tanszékek helyreállítása, új tanszékek szervezése, intézeteik felszerelésének kiegészítése, helyiségeinek javítása, egyesek kibővítése vagy átalakítása, továbbá, és ez különösen régi nagy hiány, a segédszemélyzet szaporítása és jövőjének, előrehaladásának támogatása tekintetében. Az egyetemünket alkotó főiskolák méltóan megállták helyüket a világversenyben, nemzetünk érdeke is követeli, hogy továbbra is megtarthassák sok fáradsággal és áldozatok árán kivívott, világszerte elismert jó hírnevüket, hogy egyetemünk a haladásban minden téren az elsők között legyen. A tudomány haladásában megállás nincsen; az az egyetem, mely a haladással lépést nem tart, kiesik a versenyből, e téren a megállás is már visszaesést jelent. Jól tudjuk és érezzük, hogy a világtörténelem különösen nehéz korszakában élünk és hogy, másfelől örvendetes események következtében, ma minden igyekezetnek elsősorban egy más elsőrendű feladatra, a honvédelem fejlesztésére kell irányulnia, az anyagi erőforrások minden nélkülözhető részét ez meríti ki; e miatt a messzemenő takarékosság, remélhetőleg csak átmeneti jegyében állunk, úgyhogy csak a legnagyobb szerénység, önmegtagadás, sok nélkülözés, nagyfokú leleményesség és magas idealizmus teheti lehetővé ilyen körülmények között a tudomány önzetlen művelését és terjesztését. Ez nem jelent lemondást, csupán megértést, méltányos belátást és — halasztást. Az egyetemi oktatás, mint kulturális szükséglet nem áll hátrább más állami szükségletnél, erre a szükségletre az anyagi eszközöknek éppen úgy meg kell lenni, mint más állami szükségletre. A hozzávaló szellemi erők nem hiányzanak, ne akadályozzák meg azok érvényesülését. Meggyőződésem, hogy a közoktatásügyi kormányunk élén állók, kik egyetemünk alapítói, szervezői, azon szoros szellemi és lelki kapcsolatok folytán, melyek ahhoz fűzik, egyetemünk iránt mindenkor a legmelegebb érdeklődést és legmesszebbmenő jóindulatot tanúsították, ismerik a viszonyokat és a szükségleteket, számos előterjesztésünk alapján is, ezért bízunk abban, hogy mindez nem marad csupán pium desiderium, hanem mihelyt némi enyhülés áll be és az ország viszonyai engedik, a hiányok pótlást, a kívánalmak kielégítést nyernek, a reménységek korát nemsokára követi a megvalósulásé.
