M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Második rész - Évkönyv
156 A sertésállomány 32 darab szőke mangalicakoca. A malacok expressz- hízlalás útján értékesíttetnek. Az állattenyésztési ágazatok keretében eladás céljából is nevelnek tenyészállatokat. A tangazdaság gépekkel és eszközökkel is jól fel van szerelve, a többi között 1 darab Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth gyártmányú és 1 darab MAVAG gyártmányú traktor szolgálja az intenzív talajművelést. A tangazdaság jövedelme a tangazdaság további fejlesztésére és a tudományos kísérletezés költségeinek fedezésére szolgál. Mezőgazdasági növénytani és növénynemcsítéstani tanszék. Tanár : dr. Szabó Zoltán ny. r. tanár. A vezető tanár a tanrend szerinti előadásokon kívül az Iskolaorvosi és Egészségtantanári tanfolyamon „Az örökléstudomány elemei“ címmel 5 előadást, a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem és Budapest Székesfőváros Szabad Egyetmén az első félévben „Az átöröklés és fajelmélet“ címmel és a második félévben „A faj védelme és nemesítése“ címmel 10—10 előadást tartott. Ezeken kívül a következő ismeretterjesztő előadásokat tartotta: 1. 1938. szeptember 3-án a Népegészségügyi Intézetben: „Rokonság, származás, öröklődés“; 2. 1938. szeptember 11-én a Kir. Magy. Term. Tud. Társ. Szent István évi esztergomi ünnepi ülésének elnöki megnyitó beszéde; 3. 1939. február 17-én a Tudományegyetemi Természetrajzi Szövetség előadó ülésén „Az örökléstudomány fejlődése és jelenlegi irányai“; 4. 1939. február 27-én a Magyar Psychológiai Társaság Örökléstudományi szakosztályának ülésén „Egyén, alkat és faj“; 5. 1939. április 14-én a Rádió R.-T. műsorában „Új felfedezések az örökléstudományban“; 6. 1939. július 31-én a Műegyetem Soproni Nyári Egyetemén „A fajegészség és fajvédelem örökléstana“ címmel. A Magyar Tudományos Akadémia 1939. április 17-én tartott ülésén Koller Pius és május bó 15-én tartott ülésén Soó Rezső dolgozatát mutatta be. Az Intézet munkássága a vezető tanár osztályelnöki működése és elfoglaltsága miatt kisebb méretű volt. Mindazonáltal folytatódtak az előző évben megkezdett vizsgálatok, amelyekhez csatlakozott az okleveles gazdák és az okleveles kertészek részére bevezetett szemináriumi és mikroszkópiái, valamint örökléstani irányú haladottabb foglalkoztatás. Dr. Barra István tanársegéd a kezdők gyakorlatának bevezetésén kívül foglalkozott a szőlészeti intézetben teljesített szolgálatával kapcsolatban szőlészeti kutatásokkal. Megjelent dolgozata: A szőlő „bélbetegségéről“ (Borászati Lapok 1939. 1. füzet); ugyanerről rádió előadást is tartott. Dr. Mándy György tanársegéd a haladók gyakorlatának vezetésén kívül mikrotechnikai munkálatokat végzett és az újabb örökléstani és növény- nemesitési irodalmat ismertette a „Mezőgazdasági Kutatások“ című folyóiratban. Ismertette saját tanulmányútja alapján a freiburgi növénykertet (A Természet 1939. 3. f.), a hallgatóság részére összeállította a rendszertani előadások és gyakorlatok vezérfonalát. A laboratóriumi kutató munkák során a vezető tanár a Cephaláriák és Dipsacusok termés-változékony-
