M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939

Második rész - Évkönyv

157

ságának és csíra képességének belső és külső tényezőit; dr. Mándy György a gabonafélék csíraszerkezetének és fejlődésének viszonyait; Radák Ágnes a kalászosok szálkájának párologtató szerepét; Bogyó Tamás a nemesített kukorica termésének variabilitását; Fischer Ferenc különböző egér keresztezések öröklésmenetét; Bélák Mária a kukorica xéniás jelenségeit vizsgálta. Az intézet több esetben adott szakvéleményt növénynemesítők és örökléskutatók részére.

A vezető tanár szakvéleményt adott a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomással kapcsolatban létesítendő Genetikai Laboratórium szervezése tárgyában. E leboratórium irányításával a földmívelésügyi minisztérium vezető tanárt bízta meg. Vezető tanár, mint a földmívelésügyi minisztériumi kísérletügyi tanács tagja, több esetben terjesztett be szakjelentést.

Növényélettani és növénykórtani tanszék. Tanár: dr. Kövessi Ferenc ny. r. tanár.

Az előző tanév folyamán, a tanszékhez tartozó intézetnek növény- élettani, növénykórtani és mg. bakteriológiai vizsgálatok végzésére alkalmas laboratóriummá átalakított helyiségeit elláttuk a szükséges bútorokkal, azután a kísérletek végzésére a tanár szerkesztése szerinti kivitelben öt nagy, mindenik kb. egy köbméter térfogatú elektromos fűtéssel felszerelt precíziósán működő thermostátot szereztünk be, melyek a tökéletesebb működés céljából a falak közötti víznek és a thermostát levegőterének az állandó keverésére megfelelően vannak elkészítve. Ezek a készülékek olyan thermostát szobában állanak, ahol a szoba hőmérséklete az állandó szabályozás folytán -j 20 C" külső hőmérséklet ingadozása mellett sem változik -j^O'5 C°-nál többet, amit a thermostátok ^O'l fokig képesek kompenzálni. Ez a berendezés pontos és sorozatos élettani és kórtani vizsgálatok végzésére igen alkalmas. Azonban úgy a thermostátokat kell szaporítani, mint a vizsgálatoknál nélkülözhetetlen segéd- és kisegítő műszereket be kell szerezni, ami a jövő feladata lesz. A Növényélet és Kórtani Intézetben a következő kérdések megoldásával foglalkoztak; dr. Kövessi Ferenc: Folytatta a növények táplálkozás-fiziológiai és fejlődés-mechanikai jelenségek közötti összefüggések vizsgálatát, kísérleti és elméleti alapon. Részletesen tanulmányozta a fentebb vázolt precíziós thermostátok segélyével, sorozatos vizsgálatok kapcsán a hőmérsékletnek a fejlődésre gyakorolt hatását, az ú. n. kardinális pontoknak biofizikai és biomechanikai magyarázatát. Az így nyert kísérleti adatok alapján e jelenségek komponenseit analizálja. Mint a növénykórtan és mycologia ny. r. tanára és a M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter fennhatósága alatt álló „Növényegészségügyi Tanács“ tagja, állandóan foglalkozik a növények gombakártevőinek a tanulmányozásával és az azok elleni védekezés elméletével és gyakorlatával.

Dr. Kadocsa Gyula egyetemi m.-tanár, a „Növények állati kártevői“ című tárgy meghívott előadója, mint a M. Kir. Növényegészségügyi Intézet igazgatója és a „Növényegészségügyi Tanács“ tagja, hivatalból is állandóan foglalkozik az állati kártevőkkel. Elmúlt évben folytatta tanulmányait a lucernakártevőkről, a vetési bagolypilléről, a magtárak és malmok állati ellenségeiről. Több közleménye jelent meg a hazai szaklapokban. Előadást tartott „Újabb kártevő rovarok Magyarországon“ címmel a Ma-