M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
no közéletnek egyaránt. Neve azonban tovább él és szelleme itt marad közöttünk tanítványaiban és rajtuk keresztül biztosítja eszméinek fennmaradását. Hutyra Ferencnek nincsen szüksége szoborra, hogy emléke fennmaradjon; élő valóság az és maradandóbb ennél az ércből készült képmásnál, mely ezentúl kertünket díszíti. Egyetemi állatorvosi osztályunknak, szintúgy a Magyar Országos Állatorvos-Egyesületnek közös elhatározása, mely e szobor felállításában testet öltött, nem is Hutyra Ferenc emlékének e szentelt falak között való megörökítését célozta, hanem mindössze szerény jele akart lenni hálájuknak az iránt a férfiú iránt, akinek a magyar állatorvosképzés, a magyar állatorvosi tudomány fejlődése, a magyar állategészségügy és a magyar állatorvosi rend a legtöbbet köszönheti. Ne tekintsük ezért e szobrot puszta emléknek, hanem legyen az jelkép, jelképe annak, hogy Hutyra Ferenc szelleme múlandó testének eltávozása után is közöttünk maradt és közöttünk marad mindaddig, amíg az intézetben kutató munka és tanítás folyik és amíg a magyar állatorvosi rend betölti fontos kettős hivatását hazánk mezőgazdaságának és köz- egészségügyének szolgálatában. Ügy legyen!“ A szobrot tír. Köves János, a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület elnöke a következő szavak kíséretében koszo- rúzta meg: „A magyar állatorvosi kar soha el nem múló hálával gondol az állatorvosi tudományok mesterére és ennek látható jeléül leteszem e koszorút a szobor talapzatára.“ * A magyar állatorvosi szakoktatás megindulását jelképező Tolnay-em\ékmüvet dr. Guoth Gy. Endre egyetemi ny. r. tanár a következő beszéd kíséretében koszorúzta meg: ..Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! Gondolatokba merülve, régmúlt idők elevenednek meg előttem. Másfél század távlatából a tudás fegyverével felvértezett, eszméért lelkesülő, nehézségeket és akadályokat nem
